2011. június 29., szerda

Állásbörzék 2011

Állásbörzék

Minden évben több tucat állásbörzét rendeznek egyetemek, cégek, sőt egyéb szervezetek is (például a HVG-nek is volt egy állásbörzéje). De biztosan sokakban felötlött már a kérdés:
  • Mennyire hasznos egy állásbörzén való részvétel?
  • Hogyan kell viselkedni ahhoz, hogy vonzóvá tegyük magunkat az állást kínálók számára?


Állásbörzék 2011

Az eddigi tapasztalatok szerint egy-egy ilyen állásbörze egyedülálló lehetőséget kínál az álláskeresőknek, hiszen az ilyen rendezvényeken számos cég képviselteti magát, és rengeteg új munkalehetőségről értesülhetünk egy helyen, az "állások piacán".

Az állásbörzék több mint egy évtizede vannak jelen a felsőoktatás világában. Az elsőket a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen illetve a Budapesti Corvinus Egyetemen rendezték. Azóta szinte minden nagyobb felsőoktatási intézmény tart állásbörzét, az ország minden pontján. Két nagy időszaka van a fórumoknak, amely a szorgalmi időszakokhoz igazodik: általában tavasszal (március és április) és ősszel (október, november) tartják őket.

Az állásbörzék kezdetben szigorúan egy-egy oktatási intézmény köré koncentrálódtak (helyi állásbörzék), ma azonban már tartanak országos, nemzetközi, sőt független állásbörzéket is.

A helyi állásbörzék általában szakterület-specifikusak. Az azt szervező intézmények a partner cégeiket, a térség vállalatait hívják meg az eseményre. Így a pályakezdő/ álláskereső a végzettségének megfelelő profilú cégekkel találkozhat, és nem kell nagy távolságokat utaznia, esetleg költöznie a munkalehetőségért. Itt legtöbbször kisebb cégek képviseltetik magukat.

Az országos és nemzetközi börzéken már számos multinacionális vállalat is hirdeti állásait, ezek a rendezvények gyakran több naposak, és sok ezer résztvevőjük van.

Tehát az első kérdésünkre a válasz: igen, az állásbörzék hasznosak. Mindenképp érdemes kilátogatni egy állásbörzére, akkor is, ha most éppen nem keresünk munkát, hiszen hasznos kapcsolatokra tehetünk szert, amik még jól jöhetnek egy későbbi álláskereséskor.

Hogyan kell felkészülni egy ilyen rendezvényre?

A felkészülést legtöbbször a szervezők is próbálják gördülékennyé tenni ún. "felkészítő napokkal". Ilyenkor karrier-tanácsadók, céges HR-esek tartanak előadásokat, megtanítják, hogyan kell hatásos önéletrajzot írni, illetve hogyan kell viselkedni egy személyes meghallgatás alkalmával.

Persze érdemes otthon külön felkészülni: átnézni a résztvevő cégek listáját, kiválasztani azokat a cégeket, akik minket érdekelnek. Ha előre van megadva álláshirdetés, az önéletrajzunkat akár a "személyre" is szabhatjuk. Összeírhatjuk az egyes cégekkel, pozíciókkal kapcsolatos kérdéseinket. Ha egy cég vagy pozíció komolyan érdekel minket, érdemes előzetesen egy kis kutató munkát végezni, és okosan kérdezni. Hiszen ha kérdéseinkből kiviláglik a tájékozottság, az őszinte érdeklődés, akkor nyitott kapukat találunk.

Emellett érdemes arra is odafigyelni, hogyan öltözünk fel egy állásbörzére. A sok látogató láttán azt hihetnénk, hogy a kiállítók már a nap végére sem emlékeznek azokra, akik a standnál jártak, ám ez tévhit. Aki jó benyomást tesz rájuk, annak az arca, önéletrajza megmarad. Ezért érdemes odafigyelni, hogyan öltözünk fel, miként viselkedünk.

A legfontosabb azonban, hogy önéletrajz nélkül ne induljunk el otthonról!

Állásbörzék a következő hónapokban

Helyszín

Szervező

Időpont

Budapest

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

2011. október 12-13.

Budapest

Corvinus Egyetem - Karrierexpo

2011. október 26-27.

Budapest

HVG Állásbörze - Országos Képzési és Karriernapok

2011. október 20-21.

Szeged

Szegedi Tudományegyetem

2011. október 19.

Veszprém

Pannon Egyetem - Pannon Állásbörze

2011. november 8.

Dunaújváros

Dunaújvárosi Főiskola

2011. november 15.

Győr

Széchenyi István Egyetem

2011. november 21-22.

Gödöllő

Szent István Egyetem

2012. március 20.

Szeged

Állásbörze és Szakmai Gyakorlati Helyek Börzéje - Szegedi Egyetem

2012. március 21.

Győr

Széchenyi István Egyetem

2012. április 2-3.

Miskolc

Miskolci Egyetem

2012. április 4.

Pécs

Pécsi Tudományegyetem

2012. április 25.

Győr

Széchenyi István Egyetem

2012. november 5-6.

Forrás: felvi.hu

2011. június 28., kedd

Hogyan választ a munkáltató?

Mi szerint válogatnak a munkáltatók, ha beosztottat keresnek?

Álláskereséskor először általában az jut eszünkbe, hogy vajon hol, és milyen eszközzel tudnánk a leghamarabb állást találni. A válasz pedig általában mindig ugyanaz: az INTERNETEN. Manapság az ember mindent megtalál a világhálón, egy kis szerencsével az álom munkahelyet is. De vajon hol és milyen módszerekkel keresgél a munkáltató, ha új alkalmazottat keres?

Természetesen ők is világhálón néznek szét először. Rengeteg olyan oldalt találni a neten, ami az álláskeresőknek és a munkáltatóknak nyújt segítséget a megfelelő állás/alkalmazott megtalálásához. Nekünk csak annyi a dolgunk, hogy a lehető legtöbb oldalon jelen legyünk önéletrajzunkkal, és hirdessük magunkat.

Hogyan választ a munkáltató?

Amikor egy cég új alkalmazottat keres, általában ők is úgy gondolkodnak, és közel hasonló utat járnak végig, mint az álláskeresők:

1. Első lépésben a nagyobb álláskereső oldalak hirdetéseit böngészik végig
Ha munkát keresünk, érdemes minél több álláskereső oldalra regisztrálnunk, hiszen a munkáltatók zöme minden nagyobb és híresebb oldalon szétnéz. Érdemes úgy bejegyezni magunkat, hogy ha földrajzilag, vagy szakmák, tevékenységi körök alapján keres a munkáltató, akkor is ránk találjon. Lehetőleg minden, számunkra releváns oldalon ott legyünk, így biztos, hogy egy lehetőséget sem szalasztunk el.

2. Népszerűek az ún. "önéletrajz gyűjtő oldalak" is, ahol több ezer önéletrajz között válogathat a munkáltató
Manapság már több olyan oldal is van a neten, ahová kifejezetten önéletrajzokat tudunk feltölteni. Ezeken az oldalakon a munkáltató válogathat az önéletrajzok és a jelöltek között, akár az általa meghatározott elvárások alapján is. Ilyenkor általában kulcsszavak alapján szelektálnak az önéletrajzok között, érdemes tehát egy jól megszerkesztett önéletrajzot feltölteni. Belecsempészhetünk számunkra fontos kulcsszavakat az önéletrajzunkba, amelyek a munkáltató kritériumai között is szerepelhetnek.

3. Országos és helyi állásbörzék
Egy állásbörze nagyon jó alkalmat nyújt arra, hogy a munkáltatók és az álláskeresők találkozzanak. Így szerencsére egyre több ilyen rendezvényt szerveznek, egyetemek és nagyobb cégek egyaránt. Ha állást keresünk, fontos, hogy minden olyan eseményen részt vegyünk, ahol a munkáltatókkal találkozhatunk, és megüresedett munkahelyekről értesülhetünk.

4. Közösségi portálok
A közösségi portálok legfőbb célja, hogy kapcsolatokat építsünk. Akár új kapcsolatokat is kialakíthatunk, akár a régieket is feleleveníthetjük, a lényeg, hogy hírt adjunk magunkról. Ezeken az oldalakon akár olyan munkahelyeket is találhatunk, amelyek nem is voltak meghirdetve. A dolgunk csak annyi, hogy hozzunk létre magunknak egy profilt, és azt mindig friss tartalommal lássuk el. Ha munkát keresünk, töltsük fel önéletrajzunkat, osszuk meg elvárásainkat, és hagyjuk, hogy ránk találjanak. Ilyen üzleti közösségi portál például a Linkedln, Xing, Viadeo. A munkáltatók szívesen böngésznek ilyen oldalakon, sőt blogokon is. A lényeg, hogy mindenhol ott legyünk.

Brian Ward szoftverfejlesztőként dolgozott, amikor hirtelen, egy péntek délután elbocsátották állásából. Alig egy héttel később azonban már új munkahelyen dolgozott, hála az online közösségi hálózatoknak.

Felmérések szerint egy átlagos álláskereső 12 hét alatt talál munkát. Hogyan sikerült akkor hősünknek egy hét alatt új munkahelyet találnia? A jelszó: közösségi portál.

Ma már – ha komolyak a szándékaink az álláskeresés terén – a szociális hálóra feltöltött profilunk dolgozik helyettünk. Nyitott szemmel kell járnunk a Facebookon és a MySpace oldalakon, új impulzusok után kell kutatnunk a Twitteren, és olyan emberekkel kell megismerkednünk, akiktől nem idegen a Linkedln világa. Miért? Mert a legfejlettebb technológiák ellenére az álláskeresés alfája és omegája még mindig az emberi kapcsolatrendszer.


A sikeres álláskeresés lényege tehát, hogy az összes információs csatornát felderítsük, ahol a munkáltató ránk találhat, és jelen is legyünk azokon. Ha ez sikerül, akkor már elértük azt, hogy a munkáltató megtalálja, elolvassa önéletrajzunkat, és állásinterjúra hívjon. Ez azonban még csak az első lépés.

Második lépésben adódik a kérdés: mit kell tennem ahhoz, hogy az állásinterjún engem válasszanak az adott pozícióra? Általában a "kiválasztással foglalkozóknak" nagyon rövid idő áll a rendelkezésükre ahhoz, hogy egy adott pozícióra megtalálják a legmegfelelőbb pályázót. Ezért vannak bizonyos kritériumok, amiket szem előtt tartanak a döntéskor az interjúztatók. Akárhány kérdést is tesznek fel felvételi elbeszélgetéskor, igazából három nagyon lényeges momentumot vizsgálnak:
  1. képesek vagyunk-e elvégezni a munkát, tudjuk-e vállalni a pozícióval járó felelősséget?
  2. valóban el akarjuk-e végezni az adott feladatot, motivál-e minket a pozíció?
  3. be tudunk-e illeszkedni a vállalati kultúrába?


Ezután már nincs más dolgunk, csak meggyőzni a munkáltatót, hogy mi vagyunk a legalkalmasabbak a pozícióra. Ehhez pedig – a fentiek mellett - csupán önismeretre és jó adag önbizalomra van szükségünk, és garantált a siker.

Eredményes álláskeresést kívánunk! :)

2011. június 24., péntek

Hallgatói interjú: Gönczy Alex - Haladó Java technológiák képzés

2006 szeptemberétől a Nyíregyházi Főiskola hallgatója voltam, programtervező informatikus szakon. Az érettségi után nagy reményekkel kezdtem el főiskolai tanulmányaimat, úgy gondoltam, hogy végzősként már tudni fogom, milyen szakterületen, milyen pozícióban esetleg mit fogok dolgozni. A főiskolai évek során mégsem sikerült eldöntenem, hogy melyik az a szakterület, mely felé szeretnél elindulni. 2009 októberében azonban néhány nyíregyházi és debreceni hallgatónak - köztük nekem is - gyökeresen megváltozott az élete.

2009 októberétől a Baross Gábor program keretében az Expert Training Kft., a Nyíregyházi Főiskola Matematika és Informatika Intézete és a Neuron Szoftver Kft. együttműködésében Haladó Java technológiák képzés indult a Nyíregyházi Főiskolán immáron második alkalommal.

A tréning egy 50 órás alapképzéssel kezdődött, ahol a Java nyelv alapjaival és sajátosságival ismerkedtünk meg. Többek között az objektumorientált programozás jellemzőivel (polimorfizmus, öröklődés, stb.), UML, interfészek, osztályok, objektumok, fájlkezelés, kollekciók, stb. szerepeit ismertük meg.

A haladó tréning során, ahol tizenhárom hallgató vehetett részt, megismerkedtünk olyan neves szakemberekkel, akik oktatóként is elismertek. Ők szolgáltak példával számunkra, hogy milyen is ebben a szakmában dolgozni. A képzés egésze során, az ismeretek gyakorlati alkalmazása állt a középpontban. Ennek és a komoly szaktudásuknak, felkészültségüknek és a tapasztalatuknak köszönhetően olyan komoly tudást kaptunk, melyet a tréning előtt el sem tudtunk képzelni.

A 120 óra leforgása alatt tanultunk az annotációkról, a generikusokról, a tervezési mintákról, többször használtuk a Reflection API-t, készítettünk JSP lapokat és szervleteket, csatlakoztunk adatbázisokhoz JDBC és Hibernate segítségével egyaránt, beleláttunk a Spring IOC és MVC rejtelmeibe, AJAX alkalmazásokat fejlesztettünk GWT és GXT segítségével, teszteltünk JUnit-tal, és vállalati alkalmazások fejlesztésébe is betekintettünk az EJB-vel, ami szerintem a tréning legérdekesebb része volt.

A képzés elektronikus vizsgával zárult. Aki átment sikeresen teljesített a vizsgán, nem csak tudással, de sok-sok tapasztalattal is gazdagabb lett.

A Neuron Szoftver Kft. felajánlott minden sikeres vizsgát tett hallgatónak egy interjúzási lehetőséget, ahol megtapasztaltuk, hogy hogyan zajlik egy interjú élesben. Az interjú után sokkal magabiztosabban és tapasztaltabban indulok neki az elkövetkezendő lehetőségeknek a karrierépítés felé. A képzés végeztével, egy interjú után most már nyugodtan elmondhatom, megvilágosodtam, és tudom milyen lehetőségeim vannak, és miért érdemes ezen az utamon tovább haladni, most már látom az fényt az alagút végén.

2011. június 22., szerda

Tippek önéletrajz íráshoz kezdőknek

Mit írjak az önéletrajzba?

A munkáltató az önéletrajz alapján ítéli meg, hogy a munkahely betöltéséhez elengedhetetlen szaktudással, ismeretekkel, képességekkel rendelkezünk-e. Így nagyon fontos, hogy mit és hogyan írunk önéletrajzunkba. De mégis hogyan írjunk jó önéletrajzot? Van erre egy jól bevált recept?

Mit írjak az önéletrajzba?

Néhány hasznos tanács

1. Az önéletrajz egyik nagyon fontos része az önjellemzés: "jó a kommunikációs készségem", "csapatjátékos vagyok", "rugalmasság". Álláspályázatok ezreiben bukkannak fel ezek a megfogalmazások. A személyzeti tanácsadók legtöbbször átsiklanak ezeken a megfogalmazásokon. A személyes interjún úgyis ez az egyik legfontosabb szempont. Ha valaki mégis szeretne személyes kompetenciáiról írásban nyilatkozni, akkor azokat példákon keresztül tegye. Érdemes nem külön sort szentelni ennek, hanem a korábbi munkatapasztalatok részletezésébe beleszőni, mivel a tanácsadó ezt a részt fogja a legfigyelmesebben elolvasni.

2. Hiába egy jól összeállított önéletrajz, álláspályázatunk könnyen elbukhat egy rossz fotó miatt. Milyen jó kép? Az önéletrajzban elhelyezett fotó egyik legfontosabb ismérve, hogy teljesen mentes a sallangoktól. A portrén - annak ellenére, hogy a pályázó legfeljebb vállig látható rajta - az üzleties viselet elvárt. Hölgyek a fotózáskor blúzt, blézert, kosztümöt, a férfiak öltönyt, inget és nyakkendőt viseljenek. Hölgyeknél - bár a kis felbontású képeken ennek kisebb a jelentősége - még szolid smink is szóba jöhet. A fotón a hosszú hajúaknak célszerű a frizurát kiengedve viselni - az összefogott haj gyakran az ápolatlanság palástolásának látszatát kelti.

3. Önéletrajzban jól mutat az önkéntes munka. Az önkéntesség mindenhol jó pont. Egyrészt tapasztalatot, rutint jelent, ha külföldi munkát végeztünk, még nyelvtudást is ad. Másrészt fejleszti a szociális érzékenységet, az empátiát, a közösségben való munka képességét.

Mit tegyünk a gyenge pontokkal?

Sok pályázónak gondot okoz az önéletrajz összeállításakor az előnytelennek vélt információk kezelése. Beírjam, hogy kitettek az iskolából? Nem tudok elszámolni egy évvel. Nem éltem túl előző helyemen a próbaidőt. Nem dobják ki a cv-t, ha látják, két kisgyermekem van? Van nyelvvizsgám, de nem beszélek már jól. Mit lehet ilyenkor tenni? A megkérdezett fejvadászok egyértelmű véleménye: ne hazudjunk, ne állítsunk valótlanságot, mert előbb-utóbb úgyis kiderül az igazság.

Kérdéses lehet a nyelvtudás megítélése. A legtöbb helyen nem a papír, hanem az azonnal előhívható tudás számít. Az interjú alatt a pályázó szerencséjére vagy bánatára percek alatt kideríthető a nyelvismeret szintje. Mindig a jelenlegi felkészültségi szintünket írjuk le. Ha felsőfokú nyelvvizsgát szereztünk sok évvel ezelőtt, ám tudásunk gyenge középfokú szintre esett vissza, akkor ne a tárgyalási szintet hangsúlyozzuk. A nyelvtudásnál tüntessük fel a nyelvvizsga meglétét a vizsgázás évével együtt, akkor is, ha tudásunk megkopott azóta. Ebben az esetben a motivációs levélben finoman jelezhetjük, azon vagyunk, hogy nyelvtudásunkat szinten tartsuk.

Forrás: Önjellemzés a cv-ben: így csináljuk!, Lyukak az önéletrajzban – mit tegyünk a gyenge pontokkal?

2011. június 20., hétfő

Önkéntes munka külföldön és itthon

Önkéntesség 2011

2011 az önkéntesség európai éve, így szinte minden jelentősebb fórumon olvashatunk valamit a témával kapcsolatban. Az önkéntesség szép dolog, segíthetünk másokon, közben jellemünk is fejlődik. De miben lehet ez hasznunra pályakezdőként?

Magyarországon az önkéntességről az embereknek általában a közmunka, a szegények és idősek segítése, adománygyűjtő munka jut eszébe, pedig ez a fogalom sokkal többet rejt magában. A civil szervezeteknél végzett önkéntes munka nyugaton már ugyanolyan munkatapasztalanak számít, mint nálunk bármely más, főállásban végzett munka. Az Egyesült Államokban már hagyománya van az önkéntes munkának. Egyes felsőoktatási intézményekbe társadalmi munkatapasztalat nélkül be sem lehet kerülni.

Önkéntesség

Itthon sajnos más a helyzet. Kevesebben végeznek ilyen jellegű munkát, pedig a munkaadók számára az önkéntesként szerzett tapasztalat egyre fontosabb. A fiatalok nehezen látják be, hogy nem csak erkölcsi és társadalmi haszna lehet az önkéntes munkának, hanem a karrierépítés egyik eszköze is lehet.

Amikor egy állásra jelentkezünk, a sikerhez sajnos kevés az elküldött önéletrajz és a motivációs levél, ha az előző tevékenységek között csak a tanulás szerepel. Persze, az életkorunkból kiindulva a munkáltató is tisztában van vele, hogy nincs több éves tapasztalat a hátunk mögött. Azonban néhány önkéntesként végzett tevékenység, esetleg diákmunka (főleg ha még szakmába is vág), nagyon jól mutat egy önéletrajzban. A munkáltató számára kiderül, hogy a jelentkező egyáltalán látott már munkahelyet belülről, valószínűleg már hozzászokott a pontos megjelenéshez, tud-e csapatban dolgozni, tudomásul veszi, hogy valakik utasítgathatják, stb.

Bencze Klaudia (Útilapu Hálózat, www.utilapu.org) szerint az önkéntes munka legnagyobb előnye, hogy lehetőséget nyújt a fejlődésre. "Olyan fiatal munkakeresők, akik önkénteskedtek korábban, azért indulhatnak jobb esélyekkel, mert feltehetően rendelkeznek az önkéntességük alatt megszerzett munkavégzési gyakorlattal, magas szintű motivációval és érdeklődéssel, esetleg több kreativitással és szolidaritással, csapatszellemmel. Így már a tanulmányok alatt el lehet kezdeni 'bevonódni' a munka világába, így a későbbi munkakereső akár a tanulmányok után közvetlenül is tud munkatapasztalatot felmutatni."

A Service Civil International nemzetközi szervezet 1920-ban, Svájcban jött létre - eredetileg azzal a céllal, hogy az I. világháború által okozott károkat az addig egymás ellen harcoló népek fiataljai együttesen állítsák helyre. Így létesült az első tábor, ahol egy porig rombolt franciaországi kisfalut építettek fel francia, német, angol, svájci és magyar önkéntesek egy év alatt. Az intézmény ma már világszerte a legnagyobb, önkénteseket megmozgató szervezetté nőtte ki magát.


Szerencsére már Magyarországon is fejlődés figyelhető meg az önkéntes munka megítélését illetően. Az elmúlt időszakban több HR-szakember is úgy nyilatkozott, hogy az önkéntes munka kiváló szakmai alapot jelenthet a fiatalok és pályamódosítók számára a karrierúton.

Keszthelyi Viktória, a Manpower HR tanácsadójának tapasztalata szerint az önkéntes munkát akkor érdemes egy önéletrajzban feltüntetni,ha az összhangban van a megpályázott pozícióval. Gyakran érezhetik úgy a pályakezdő fiatalok, hogy ördögi körbe kerülnek: "tapasztalat nélkül nem kapok munkát - munka nélkül nem tudok tapasztalatot szerezni". Ennek feloldásában sokat segíthetnek az önkéntes munkák. Hiszen a munkaadó számára fontos információ, hogy a pályázó már dolgozott szervezett keretek között.

Az önkéntes munka egyre többet nyom a latba hazánkban is: "Vannak olyan pozíciók, melyekre több ezer önéletrajz érkezik be. Minden pályázónak van diplomája, nyelvvizsgája, valami alapján azonban választani kell. A pozíció megszerzéséhez természetesen több fordulós, személyes interjún kell részt venni, de ha valaki végzett, illetve végez önkéntes munkát, legalább abban biztos lehet, hogy be fogjuk hívni, ezzel ki lehet emelkedni a szürke tömegből."

Az önkéntes munka nemcsak nemesít, de abban is segít, hogy be-, illetve visszajuthassunk a munkaerőpiacra is. Különösen hasznos referencia lehet a szülés után munkába visszatérő anyáknak, szakmai tapasztalattal nem rendelkező pályakezdő fiataloknak, munkanélkülieknek. A világ legszínvonalasabb egyetemei példázzák, hogy a felsőoktatás minőségi problémáira is hatékony megoldást nyújt az önkéntes munka kötelezővé tétele. (Forrás: Szocháló – Veszprémi Anton riportja).

2014-től már hazánkban is kötelező lehet az önkéntes munka minden érettségizőnek, és várható, hogy hamarosan nagyobb teret nyer ez a fajta tevékenység, különösen a fiatalok körében.

2011. június 17., péntek

Papír már van, állás is kellene

Tedd értékesebbé a diplomád!

Lassan véget érnek az államvizsgák, a legtöbb végzett hallgató "szabadságon" lesz a nyáron: a munka előtti utolsó nyarat átbulizzák a haverokkal. (Eztúton is jó szórakozást kívánunk nekik.) A szerencsésebbeknek diploma után összejön egy menő állás, majd folytatódik a bulizás a legjobb barátokkal.

A legtöbb frissdiplomás azonban nem ilyen szerencsés, a "nagybetűs" életbe kerülve nem tud boldogulni, diploma után nem talál állást vagy azért, mert nincs gyakorlati tapasztalata, vagy azért, mert több tízezer hasonló diplámal rendelkező közül válogathatnak a munkaadók, és nyilván azt fogják felvenni, aki valamilyen plusz végzettséget is fel tud mutatni. Sokan el sem jutnak az állásinterjú lehetőségig.

Van akiknek a sikertelen első álláskeresések után csődöt mond a tervük, jobb híján kénytelenek hazaköltözni a családjukhoz. Egyetlen vészkijárat van: melót kell találni!


Mindenki ismeri La Fontaine elgondolkodtató és tanulságos mesésjét a tücsökről és a hangyáról, ami ebben a helyzetben is nagyon igaz: azok a hallgatók, akik egyetem éveik alatt gondoltak arra, hogy diplomájukat értékesebbé – és ezáltal magukat a munkaerőpiacon versenyképesebbé – tegyék, könyebben találnak állást.

Mi, az Expert Trainingnél abban szeretnék segíteni minden végzett frissdiplomásnak, hogy diplomájukat értékesebbé téve könnyebben találjanak állást, sikeresebben vegyék az állásinterjúkat. Gyakorlatorientált kezdő és haladó informatikai tanfolyamainkon neves szakemberektől, elismert szakemberektől tanulhattok. Ha a felsőoktatásban eltöltött évek során nem volt lehetőséged ismereteidet a gyakorlatban is hasznosítani, vagy szeretnél szakterületet váltani, fordulj hozzánk bizalommal.

Képzéseink során megismertetünk az aktuális, legkorszerűbb vállalati technológiákkal, ezek gyakorlati alkalmazásával. Ezen kívül profi oktatóink állnak rendelkezésedre, akik évek óta dolgoznak az adott területen. A bemutatott technológiákat használják az éles projektekben a napi munkájuk során és tapasztalataikat megosztják veled.

Nálunk teljes mértékben gyakorlatorientált képzéseket kapsz, melyeket elérhető áron, akár részletfizetéssel is megkaphatod. Pályázati projektekben is részt veszünk, ezáltal egyes tanfolyamaink ingyenesek számodra. Oktatóink mindegyike profi a szakterületén, gyakorlati tapasztalatokkal színesítik a képzéseket. Jó kapcsolatban vagyunk országos szinten az IT cégekkel, így akár álláslehetőséget is kínálunk neked a tanfolyamok sikeres befejeztével.

Korábbi cikkünk segítségedre lehet abban, hogyan érdemes tanfolyamot választani? Kérdéseiddel fordulj bátran hozzánk! Biztosak vagyunk benne, hogy akkor is tudunk segíteni, ha nem tudunk segíteni... :)

2011. június 15., szerda

Államvizsga után hogyan tovább?

Államvizsga után hogyan tovább?

A hallgatók nagy része még az államvizsga előtt elkezd tájékozódni a munkalehetőségekről. Végzés után következik az önéletrajzok küldése, állásinterjúk. Ha ezek nem járnak eredménnyel, elkezd gondolkodni a pályakezdő, hogyan tovább?

Államvizsga után hogyan tovább?

Van, aki a pályamódosítás, továbbtanulás mellett dönt, és próbálja megtalálni azt a képzést, tanfolyamot, mellyel növelheti munkaerőpiaci értékét.



Miként érdemes tanfolyamot/képzést választani?

Mindenképp olyan tanfolyamot válasszunk, amely szerepel az Országos Képzési Jegyzékben vagy akkreditált képző intézmény által hirdetett. Ezek a minősítések garantálják az elvárt minőséget, szabályozottságot és megfelelő képesítést adnak a résztvevőknek.

Az akkreditált intézmények listáját a www.nive.hu oldalon találod.

Mennyibe kerülnek a képzések?

A képzések széles árskálán mozognak 30 ezer forinttól akár 500 ezer forintig. Tekintettel a képző intézmények egyedi árképzési technikáira, egy-egy tanfolyam árkülönbözete több tízezer forint is lehet intézményenként. Nem minden esetben érdemes az olcsóbb tanfolyamot választani.

IT területen melyek a legnépszerűbb képzések, továbbképzések?

Több mint három éves tapasztalatunk alapján azt látjuk, hogy az intenzív, gyakorlatorientált informatikai továbbképzésekre van legnagyobb kereslet. Ennek oka valószínűleg az, hogy a felsőoktatásban megszerzett elméleti alapot a gyakorlatban nem tudja alkalmazni a végzett hallgató viszont erre van legnagyobb szüksége ahhoz, hogy munkát találjon az IT piacon.

Az IT cégek általában Java vagy .NET platformot használnak, így ezek a technológiák a legkeresettebbek a képzések között is.

A rövid, megfizethető képzésekre nagy igény van a hallgatók körében, hiszen rövid idő alatt profi szakemberektől kapnak betekintést az igazi munka világába, és megszerzik azt az alapot, mellyel az interjún magabiztosan indulhatnak.

Mit ajánlunk frissen végzett hallgatóknak?

Azoknak, akik a főiskolai, egyetemi elméleti tudást szeretnék gyakorlati tapasztalattal is kiegészíteni, a Java, C# és SQL rövidebb, intenzív képzéseket ajánljuk. Ezek során megkapják azt a tudást, amivel magabiztosan elindulhatnak az IT cégek interjúin és sikerrel is járnak.

Természetesen a téma kiválasztása attól függ, melyik céghez szeretne az illető pályázni.

Mit tanuljon az, aki már tapasztaltabb?

Nem csak a friss diplomásokra gondolunk, haladó Java és haladó .NET képzéseink azoknak szólnak, akik már dolgoztak informatikai projektben, és szeretnének mélyebben elmerülni az adott technológiában, vagy éppen szakterületet akarnak váltani.


2011. június 10., péntek

Állásinterjú tanácsok

Hogyan készüljünk az állásinterjúra?

Az első állásinterjú mindenki számára kérdéseket vet föl: hogyan öltözzek, hogy viselkedjek, mit mondjak? Tényleg nehéz felkészülni egy ilyen "megmérettetésre", hiszen tudjuk, hogy nagy a tétje annak, hogyan teljesítünk az adott helyzetben.

Kitől kérhetünk tanácsot, segítséget? Valakitől, aki a "másik oldalon" áll, és látott már sok pozitív és negatív példát is. A Schönherz Iskolaszövetkezet debreceni képviseletében Biri Ágnes HR munkatárssal beszélgettünk és kértünk tanácsot a témával kapcsolatban.

Állásinterjú tanácsok

Q: Úgy gondolom, sok jelentkező már a nem megfelelő önéletrajz beküldésével elzárja maga előtt a további lehetőségeket. Milyen önéletrajzot érdemes küldeni?
A: Mi a fényképes amerikai típusút ajánljuk, ha nem is ezt használják a fénykép ekkor is nagyon fontos és az is, hogy vázlatos típusú legyen (az áttekinthetőség miatt).

Q: A másik fontos első lépés a motivációs levél. Ezzel kapcsolatban mit tanácsolsz?
A: Főként az egyéni kompetenciákat érdemes a motivációs levélbe beleírni. Fontos, hogy példákkal legyenek alátámasztva. A fontosabb tapasztalatokat is meg kell említeni, és természetesen azt is, hogy miért jelentkezett az adott pozícióra és, hogy miért tartja érdemesnek magát a munkára.

Q: Van-e bevált módszer arra, hogyan készüljön a jelentkező az interjúra?
A: Mindenképp ismerje meg a cég történetét, tevékenységi körét. Ha valamilyen speciális tudás szükséges a munkához, akkor az ezzel kapcsolatos ismereteket érdemes feleleveníteni az interjú előtt. Ha idegen nyelven is folyik az interjú, akkor előtte érdemes átgondolni, hogy milyen kérdéseket tehetnek fel és ezekre milyen válaszokat adna az interjúalany.

Q: Amikor bértárgyalásra kerül sor, hogyan viselkedjen a jelentkező?
A: Legalább azt a bérminimumot említse meg, amivel már elégedett lenne.

Q: Az öltözködést illetően mit tudsz javasolni?
A: A munka típusának megfelelően, mindenképpen elegánsan.
Fiúknál farmer-póló, rövidnadrág, ujjatlan póló nem megengedett.
Hölgyeknél miniszoknya, kihívó, kivágott ruha hátrány lehet. A lényeg, hogy legyünk visszafogottak!

Q: Mit csináljunk, hogyan viselkedjünk az interjún?
A: Legyünk érdeklődőek, ha kérdésfeltevésre van lehetőség kérdezzünk! Bemutatkozásnál ne csak az önéletrajzban említett kompetenciákat és tanulmányokat említsük, hanem a jövőbeli elképzeléseinket is.

Q: Mit ne csináljunk az interjún?
A: Ne legyünk tolakodóak, ne tegyünk fel olyan kérdéseket, amellyel kellemetlen helyzetbe hozhatjuk az interjúztatót. Ne tegyünk úgy, mintha nagyobb tudásunk lenne, mint az interjúztatónak (ha még az úgy is van).

2011. június 8., szerda

Munkaadói elvárások

Az IT cégvezetők elvárásai az állásinterjún a jelentkezőktől

Számos kutatás és ezeken alapuló tanulmány készült arról, milyen elvárásokat támasztanak a cégvezetők a friss diplomás, pályakezdő munkát kereső jelentkezővel szemben. Több kérdés is felvetődik a téma kapcsán:
  • Melyek azok a tulajdonságok, amelyeknek hiánya a nem kiválasztást eredményezi?
  • Melyek a leggyakrabban előforduló problémák, melyek megakadályozzák a kiválasztást?
  • Milyen elvárások, igények vannak a munkaadó részéről?
Az IT cégvezetők elvárásai az állásinterjún a jelentkezőktől

Kutatások helyett megkértük az egyik debreceni IT cég, A Neuron Szoftver Kft. ügyvezetőjét, Bodrogközi Lászlót, mondja el, milyen igényeket támaszt a jelentkezőkkel szemben, illetve milyen tanácsokat tudna adni a munkát kereső fejlesztőknek, tesztelőknek, üzemeltetőknek?

Q: Mi alapján választjátok ki a sok jelentkező közül azt, akivel személyesen is beszélgettek? Számít-e az első benyomás az állásinterjún?
A: Nagyon sokat számít a jelentkező megjelenése, bemutatkozása.

Q: Milyen emberi tulajdonságokkal rendelkezzen az, akinek esélye van a cégeteknél dolgozni?
A: Képesség a csapatmunkára és a logikus gondolkodásmód a legfontosabbak.

Q: Milyen szakmai tudással, készséggel kell rendelkeznie annak, aki kiválasztásra kerül?
A: Szilárd szakmai alapra lenne szükség, ezt viszont a felsőoktatásban nem kapják meg a hallgatók, így szükség van önmaguk továbbfejlesztésére.

Q: Számít-e az, hogy mely felsőoktatási intézményben és milyen tanulmányi átlaggal végzett az illető?
A: Jó benyomást kelt, ha jó eredménnyel végzett az illető, de inkább próba feladaton keresztül győződünk meg a szakmai tudásról. A diploma megléte viszont feltétel.

Q: A gyakorlati tapasztalatnak mekkora jelentősége van a döntésnél?
A: Mindenképp előny, ha nem is több éves tapasztalat, de sokat jelent, ha valaki akár hobbiból ismeri azt a szakterületet, amire jelentkezik.

Q: Bértárgyalásakor a jelentkezők tapasztalatlanok, mit javasolsz, mi a helyes magatartás?
A: Inkább szerény megközelítés javasolt, viszont az egészséges céltudatosság is jó benyomást kelt. Legyen elképzelése, nézzen utána, hogy azonos munkakörben, azonos tapasztalattal milyen bért kérhet.

Q: Néhány hasznos tanács?
A: Mindenképp érdemes tájékozódni az állást meghirdető cégről a weboldalán keresztül.
Legyen felkészült. Tapasztaltabb barátokkal beszéljen az állásinterjúról.
Legyen rövid és hosszú távú karrier elképzelése.
Képes legyen bemutatkozni: nem érdekel, hogy hova járt általános iskolába, az érdekel, hogy mit tanult, milyen tapasztalata van.
Fontos a nyelvtudás is. Ezt ezután mérni is fogjuk.

Q: Hogyan látod az IT szektor munkaerő piacát a régióban?
A: A pályakezdők alacsony tudásszinttel rendelkeznek és nem tudják, hogy mit kellene tenniük a fejlődés érdekében. Komoly szocializációs problémákkal küzdenek. A tapasztaltabb embereknél már kevesebb ilyen probléma van.

Q: Van-e olyan eset, történet, ami tanulságos lehet a jelentkezők számára?
A: Pályakezdőként 600 000 nettót kért. Jelentkezett az állásra, az állásinterjú feladatokon 4%-ot ért el, fél év múlva újra jelentkezett és ugyanúgy nem tudott semmit, akkor is kb. 4%-ot ért el. Mintha nem tudta volna, hogy mik az elvárások...

2011. június 6., hétfő

Jelenlegi állásodban kellően vagy jutalmazva?

Jelenlegi állásodban kellően vagy jutalmazva?

A mai blogbejegyzéshez kapcsolódva: jelenlegi állásodban kellően vagy jutalmazva? Tudd meg: fizetesek.hu vagy fizetesem.com

Mennyit keres egy pályakezdő?

Az elérhető kezdő fizetések az IT szegmensben

Az egyetem végéhez közeledve sokakban merül fel a kérdés, vajon milyen kezdő fizetésre lehet számítani a választott szakmánkban? Nem mindegy, milyen diplomával, milyen méretű cégnél, és az ország melyik régiójában próbál szerencsét a friss diplomás álláskereső.

Az elérhető kezdő fizetések az IT szegmensben

A versenyszférában jelenleg a legkeresettebb szakemberek közé a mérnöki, informatikai és a gazdasági végzettségű fiatalok tartoznak. A tapasztaltakért kapkodnak a cégek, de a frissdiplomások számára is adódnak jó kezdő fizetéssel kecsegtető lehetőségek - elsősorban multinacionális cégeknél. És hogy pontosan milyen fizetés számít jónak egy pályakezdőnél? Erre vonatkozóan több felmérés is készült a közelmúltban.

Az Educatio Nonprofit Kft. Diplomás Pályakövető Rendszer projektje keretében végzett hallgatói motivációs vizsgálat során a hallgatók két, a jövedelemmel kapcsolatos kérdésre is válaszoltak. Az első kérdés az volt, hogy véleményük szerint mennyi ma Magyarországon a saját szakterületükön egy kezdő diplomás havi nettó átlagkeresete? A második kérdés pedig, hogy szakterülettől függetlenül mekkora az a havi nettó átlagkereset, amely számukra megfelelő életszínvonalat, megélhetést biztosítana? A megkérdezettek az általuk reálisnak tartott havi kezdő bérnél több mint 52 000 Ft-tal magasabb összegről gondolták azt, hogy megfelelő megélhetést biztosítana számukra. (Forrás: Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft.)

Az IT szektorban dolgozók tényleges bérüket tekintve néhány évvel ezelőtt még sztárnak számítottak a fizetésük miatt. Ez nagyjából még most is igaz. Az informatikus pályakezdők közül a C, Java, .NET, ABAP programozók fizetése multinacionális cégnél bruttó 250 ezer forint. Az IT - helpdeskesek fizetése a 270 ezres határt is elérheti, ám ehhez magas szintű feladatok megoldása szükséges. Egyszerűbb problémákat megoldó IT helpdesk pozícióban inkább a bruttó 170-200 ezres sáv a gyakoribb. Kutatóintézetben ennél szerényebbek a fizetések: pályakezdőként bruttó 180-190 ezer forint érhető el.

Ezek a bérek összességében hazánkban nem számítanak rossznak. Ennek ellenére több pályakezdőben megfogalmazódik, mi a teendő állásinterjún, ha a fizetésre kerül a sor? Merjen alkudni vagy fogadja el a munkaadó ajánlatát?

A legtöbb karrier tanácsadó abban egyet ért, hogy tapasztalat nélküli pályakezdőként nem érdemes a bérről alkudozni. A fő cél az kell, hogy legyen, hogy gyakorlati tudást, tapasztalatot szerezzünk. És ez sajnos gyakran azzal jár, hogy néhány évig alacsonyabb fizetésért kell dolgoznunk.

2011. június 3., péntek

Munkakörök, ahol szinte biztosan el lehet helyezkedni

A legkeresettebb szakmák, szakterületek az IT szegmensben

Az utóbbi években a gazdaságban végbement válság következtében - ahogy minden országban, úgy hazánkban is - több ezer munkahely szűnt meg. Bár sokak szerint, a gazdasági recessziónak már vége, a hazai munkaerő-piaci helyzet nem teljesen ezt a képet mutatja. Így nagyon fontos kérdés, hogy milyen szakmát érdemes megcéloznunk a jövőben, ha biztos, jól kereső állást szeretnénk magunknak.

A legkeresettebb szakmák, szakterületek az IT szegmensben

Mivel szinte lehetetlen megjósolni a gazdaság egyes szektorainak jövőjét, döntésünkkor inkább azt érdemes figyelembe venni, hogy melyek azok az ágazatok, amelyek a válság idején is jól teljesítettek, és melyek azok, amelyek az utóbbi időben indultak fejlődésnek.

"A Manpower felmérése szerint a magasabb képzettséggel rendelkezők közül leginkább a mérnököket hiányolják a munkaadók, ezenkívül az orvosok, az informatikusok, az értékesítők, valamint a könyvelők és a pénzügyi munkatársak is felkerültek a legkeresettebb foglalkozások hazai toplistájára. A Manpower 753 cég válaszai alapján állította össze a rangsort." (Forrás: Menedzsment Fórum)

Az IT szektor továbbra is az egyik dinamikusan növekvő és foglalkoztatottság szempontjából is egyre több munkavállalót igénylő ágazat, mely a jövőben sem lesz másként.

Tavaly év végén a Profession.hu és a HTTP Alapítvány egy stratégiai megállapodást írt alá, mellyel a hálózati informatikai szakemberek elhelyezkedését kívánják elősegíteni. A megállapodás lényege, hogy a Profession.hu ezentúl kiemelten figyelmet fordít a képzésből kikerülő informatikai szakemberek elhelyezkedésének segítésére. A két szervezet mindemellett a jövőben szorosan együttműködik a IT-szektor hiányszakmáiban tanulni vagy elhelyezkedni kívánó fiatalok támogatásában.

Martis István, a Profession.hu kereskedelmi igazgatója szerint Magyarországon a kereslethez képest még mindig alacsony az IT képzésben résztvevő szakemberek száma. "A megállapodás eredményeként – a kereslet és a kínálat közti kapcsolat hatékony megteremtésén túl, többek között tananyagok magyarítására, közös rendezvények megszervezésére illetve az informatikai szakmák népszerűsítését szolgáló egyéb tevékenységekre kerül sor." (Forrás: itbusiness.hu)

Manapság már szinte minden cég használ valamilyen ügyviteli szoftvert, egyre több az igény a különböző üzleti alkalmazásokra. Így egyre nagyobb az igény az ezeket megteremtő programozókra, szoftverfejlesztőkre, rendszerelemzőkre, és értékesítést támogató IT munkatársakra.

Ha megvizsgáljuk az egyes álláskereső portálokat, jól látszik, hogy Magyarországon leginkább a műszaki és informatikai végzettségű szakembereknek kínálnak állást. Az informatikai szakterületről pedig - ha a konkrét pozíciókat nézzük - leginkább a szoftverfejlesztőkért, az informatikai rendszerek támogatását végző szakemberekért, valamint az informatikai rendszerek értékesítését támogató szakemberekért versenyeznek a munkáltatók.

A jobinfo.hu erre irányuló negyedéves felméréséből kiderül, hogy "a betöltésre váró pozíciók mintegy 34 százaléka budapesti, közel 50 százaléka pedig pest megyei munkavégzést jelölt meg helyszínként. Pest megyét leszámítva a legtöbb nyitott állás – leginkább a multiknak köszönhetően – Komárom-Esztergom, Fejér, valamint Győr-Moson-Sopron megyében található." (Forrás: Vehir.hu)

Összességében elmondható, hogy az IT szektor nem egy rossz választás a jövőre nézve, ha egy stabil, biztos szakmát keres magának az ember. Amennyiben, professzionális szinten ismerünk 1-2 jelenleg is népszerű programozási nyelvet (pl.: Java, C#, .NET) nem lehet gond elhelyezkednünk a jövőben sem, ám elengedhetetlen, hogy folyamatosan lépést tartsunk az ágazat fejlődésével és annak trendjeivel.

2011. június 1., szerda

Diploma kell, a jegyek nem számítanak álláskereséskor

Végzős egyetemisták, friss diplomások gyakran teszik fel maguknak a kérdést: "Mit kell tennem ahhoz, hogy jó állásom legyen?". Ez valóban egy nagyon fontos kérdés.

Az egyetemi átlagok számítanak-e az elhelyezkedéskor?

Mi a legfontosabb dolog, amit a munkaadó elvár? Fontos, hogy milyen szakon végeztem, melyik egyetemen, milyen diploma átlaggal büszkélkedhetek? Az egyetemi átlagok számítanak-e az elhelyezkedéskor?

Valjuk be, ezek a kérdések az egyetemi évek alatt nem sokszor fordulnak meg egy hallgató fejében. Hazánkban leginkább az a felfogás terjedt el, hogy "mindegy milyen jegyeid vannak, csak legyen egy diplomád, és jó állásod lesz". A diploma átlagát úgy sem nézi senki. Ezért senki nem töri magát a jobb jegyekért. "Csak legyen meg a papír", a háttértudás megszerzése, önmagunk fejlesztése nem cél az egyetemen.

Ezek után jogosan vetődik fel a kérdés: ki a felelős ezért? A hallgató, hogy motiválatlan, vagy maga az oktatási rendszer, hogy nem motivál eléggé.

Diploma kell, a jegyek nem számítanak álláskereséskor

Nemrég olvastam egy nagyon szimpatikus rendszerről, amit Szingapúrban alkalmaznak az oktatásban. A rendszer lényege, hogy a hallgatók lényegében egymás ellenfelei. Nincsenek kialakult ponthatárok az értékeléskor, ami alapján eldöntik, hogy ki kaphat ötöst, és ki elégtelent. Százalékokban osztályoznak. A legjobb 10% ötöst kap, az ezt követő 10% négyest, és így tovább. Mivel nem lehet tudni, hogy milyen lesz a legjobb szint, ezért mindenkinek jól felfogott érdeke, hogy a lehető legjobbat hozza ki magából. Jegyzeteket sem lehet csak úgy cserélgetni, hiszen azzal valaki más esélyeit növelném. Így az előadások mindig teltházasak. Ugyanez a rendszer köszön vissza az álláskeresésben is. Bizonyos állásokra csak az előre meghatározott százalékkal rendelkező hallagatók jelentkezhetnek (például a felső 10%-ba tartozó hallagatók).

Ez aztán a motiváció, nem igaz? Ezzel a módszerrel máris értékesebb lenne a diplománk itthon is. Azonban hazánkban egyenlőre erre a módszerre nincs igény. Akkor mi az, ami igazi fegyver lehet az elhelyezkedésnél? Ezzel kapcsolatban mindenki mást tart fontosnak. Számíthat a kapcsolati tőke, a nyelvtudás, a gyakorlati tapasztalat, stb.

Ezzel kapcsolatban a Procter&Gamble és a KutatóCentrum együttműködésével készült egy felmérés, amelyben cseh és magyar egyetemisták vettek részt. Eszerint a magyar hallgatók az elhelyezkedéshez fontosnak tartják a kapcsolati tőkét, illetve az egyetem melletti szakmai képzéseket. A hazai diákok 16 százaléka jelentkezett korábban valamilyen szakmai programra, és további 37 százaléka tervezi ezt a jövőben.

"A cseh diákok szerint munkakereséskor a legfontosabb az agilitás, a jó kommunikációs készség, valamint a nyelvtudás megléte. Utóbbi kettőt a magyar egyetemisták is kiemelték, míg a dobogó harmadik helyére az önállóságot sorolták be. "Érdekes, hogy a személyes kapcsolatrendszer megléte a magyaroknál az ötödik, míg a cseheknél csak a kilencedik helyre került, ugyanakkor az egyetemisták mindkét országban úgy gondolták, hogy az elhelyezkedéskor az iskolai eredmények számítanak a legkevésbé" - elemezte az eredményeket Györfi Anna, a KutatóCentrum kutatásvezetője." (Forrás: TőzsdeFórum)

Az elemzésből az is kiderült, hogy abban a cseh és a magyar diákok is egyet értenek, hogy a munkaadók számára a legfontosabb, hogy a jelentkező gyakorlati tapasztalattal is rendelkezzen. Azonban erre egy friss diplomásnál vajmi kevés esély van.

A fentiek alapján azt hiszem kijelenthetjük, hogy nincs egyszerű dolgunk, ha álláskeresésre kerül a sor. Ugyanakkor nem kell elkeseredni, közel sem lehetetlen küldetés az álom állás megtalálása.

A hazai munkáltatók zöme tisztában vannak azzal, hogy egy álláskeresőnek milyen problémákkal, kihívásokkal kell szembesülnie. Így a kiválasztás során nem várnak el szakmai tapasztalatot a jelentkezőktől, inkább a kompetenciák, készségek meglétét vizsgálják. Népszerűek a vállalatok körében a frissdiplomások, hiszen a cégek 88 százaléka foglalkoztat egyetemről épphogy kikerült fiatalokat. Leginkább a stabil elméleti tudást, az önállóságot, és az ambíciót értékelik.