2011. július 29., péntek

Informatikai képzéseink bemutatása (2. rész)

Bemutatkozik a Java tanfolyam

Ismered a Java programozás alapjait és nem ismeretlen számodra az objektumorientált paradigma? Ennek ellenére nem használod őket és nem találkoztál ezek gyakorlati alkalmazásával?

Ha így van, akkor Java tanfolyamaink neked szólnak. Az első képzésünk a Java gyakorlati alkalmazásáról szól, és megtanulhatod a Java gyakkorlati alapjait. Erre épül a másik – haladó Java - képzésünk, ahol megtanulhatod a webkomponensek és a webszolgáltatások fejlesztését.

Bemutatkozik a Java tanfolyam

Mire leszek képes a gyakorlati Java tanfolyam elvégzése után?
Képes leszel komplex Java programot fejleszteni, adatokat kezelni, prezentációs réteget kialakítani, felhasználói interakciókat kezelni, a gyakorlatban tudod alkalmazni az üzleti logikai réteg programozását, hatékonyan működő, jó minőségű kódot tudsz előállítani, és képes leszel csapatban dolgozni.

Ha webprogramozó szeretnél lenni, de a fenti dolgok ismeretlenek számodra, akkor jelentkezz gyakorlati Java tanfolyamunkra, amelyhez nem kell más, mint informatikai érettségi bizonyítvány és rendelkezz némi programozási alapismeretekkel. Sikeres vizsga után Junior Java fejlesztő minősítést kapsz.


Mikor jelentkezzek a haladó Java tanfolyamra?
Haladó Java tanfolyamunkra akkor jelentkezz, ha már van némi programozói gyakorlatod és ismered a Java programozás alapjait. Képzésünkön megtanulhatod az aktuális vállalati technológiák és eszközök gyakorlati alkalmazását, megismerheted a Java speciális lehetőségeit, a legelterjedtebb fejlesztői környezeteket, a tesztelés automatikus eszközeit, a tervezési mintákat. A tanfolyam végére képes leszel webkomponensek és webszolgáltatások megtervezésére, implementálására és továbbfejlesztésére.

Amennyiben sikeresen teljesíted haladó Java tanfolyamunkat, lehetőséget kapsz partnereinknél való állásinterjúra, ezáltal kapcsolatba kerülhetsz olyan informatikai cégekkel, akiknek szükségük van programozó szakemberre. Így segítünk neked állást, illetve az IT cégeknek megfelelően képzett programozót találni.


Ha bármi kérdésed lenne, keress minket bátran!

2011. július 27., szerda

Informatikai képzéseink bemutatása (1. rész)

Informatikai képzések alap, közép és haladó szinten

A Microsoft Office eszközöktől az egyes programozási nyelveken át, a magas szintű vállalati technológiákig terjed informatikai képzéseink választéka.

Informatikai képzések alap, közép és haladó szinten

Széleskörű szolgáltatásainknak köszönhetően bárki számára tudunk ajánlani képzést, továbbképzést. Az alábbi képzéseink segítenek abban, hogy saját szintednek, előképzettségednek megfelelő szakmai tudásra tegyél szert:
  • Microsoft Office eszközök
  • Java a gyakorlatban
  • C# a gyakorlatban
  • SQL a gyakorlatban
  • Haladó Java technológiák
  • Haladó .NET technológiák
  • Weblogic és ORACLE képzések
  • MS SQL képzés


Bármely képzés tematikáját egyedileg, ügyfeleink igényeihez igazítjuk.

Technológiai képzések
Java, C#, .NET és SQL informatikai képzéseinken megismerheted mindazon eszközöket, technológiákat, melyeket az informatikai cégek az éles projektek során használnak, alkalmaznak napjainkban. Képzési modelljeinket úgy dolgoztuk ki, hogy az álláskeresésben is segítségedre legyünk.

Az IT piacon egy senior fejlesztőnek, programozónak rendelkeznie kell az alábbi kompetenciákkal:
  • Komplex Java és .NET programok hatékony fejlesztése
  • Java fejlesztői környezetek ismerete
  • Komponensalapú fejlesztés szemléletének alkalmazása
  • Webkomponensek megtervezésének és implementálásának kompetenciája
  • Webkompones-fejlesztő keretrendszerek gyakorlatban való alkalmazása
  • Jó minőségű kód készítésének kompetenciája
  • A megjelenítési, üzleti logika és perzisztencia rétegek kialakításának képessége
  • Desktop alkalmazásfejlesztés .NET platformon
  • Webes alkalmazásfejlesztés .NET platformon
  • NET fejlesztőeszközök hatékony használatának kompetenciája
  • Webszolgáltatások fejlesztésének kompetenciája
  • SQL táblák kezelése
  • Adatbázis objektumok kezelés


A fenti kompetenciák elsajátításának elősegítése a célunk, ezért képzéseink mindegyike gyakorlatorientált.

Informatikai képzéseinkről bővebb információt találsz weboldalunkon: informatikai tanfolyamok, technológiák


A következő bejegyzésünkben bővebb információt kaphatsz a Java tanfolyamunkról.

2011. július 26., kedd

Képzési portfólió


Te tudod, miként érdemes tanfolyamot vagy képzést választani? És azt, hogy mennyibe kerülnek a képzések? Tisztában vagy azzal, hogy az IT területen melyek a legnépszerűbb képzések, továbbképzések? Milyen tanfolyamot válasszanak a frissen végzett hallgatók és mit tanuljon az, aki már tapasztaltabb?

Ha bármelyik kérdésre is nem a válasz, feltétlenül olvasd el korábbi írásunkat.

Képzési portfólió

Tudás és kompetenciafejlesztés

Mi, az Expert Trainingnél szeretnénk minden segítséget és lehetőséget megadni, hogy fejleszd tudásodat, kompetenciáidat és a személyiséged.

Az alap szintű informatikai képzésektől a magas szintű technológiai és üzleti továbbképzésekig számos területen nyújtunk támogatást ügyfeleink számára. A soron következő írásainkkal az a célunk, hogy az egyes képzéseinket tematikusan bemutassuk, valamint megismertessük őket a képzéseink iránt érdeklődőkkel.

Bízunk abban, hogy megtalálod azt a képzést vagy szolgáltatást, amely megfelel neked vagy szervezeted célkitűzéseinek és amely hozzájárul egyéni szakmai tudásod, valamint készségeid fejlesztéséhez.

2011. július 22., péntek

Továbbképzések céges berkeken belül

Manapság minden valamire való cégnek van képzési terve, amely biztosítja a célok eléréséhez szükséges szakember állomány meglétét. A képzési terv tartalmazza, hogy milyen átképzést, továbbképzést kell megvalósítani, milyen ütemezéssel és milyen létszámmal. Legtöbbször ehhez igazítják egy-egy dolgozó továbbképzését cégen belül. Legalábbis külföldön általában így van, hazánkban azonban sajnos kicsit rosszabb a helyzet.

A dolgozók szaktudásának továbbfejlesztésére kidolgozott tervvel az európai uniós átlagban a cégek 47%-a rendelkezik, Magyarországon ez az arány 26%. Külföldön a munkaerő továbbképzésének, oktatásának is nagyobb hagyománya van. Az Európai Unió átlagában a cégek 62%-a biztosít képzést dolgozóinak, Magyarországon ez az arány 36,7%. Pedig a cégek a szakképzési hozzájárulás egy részét felhasználhatják saját dolgozóik részére szervezett képzésekre. A szakképzési hozzájárulás azonban csak bizonyos típusú képzésekre számolható el.

Továbbképzések céges berkeken belül

Csak olyan képzéseket számolhatnak el a cégek, aminek elvégzésével a dolgozó a munkakör betöltéséhez, foglalkozás, tevékenység gyakorlásához szükséges képesítést kap, és a képzésnek államilag elismert képzésnek kell lennie. Ez lehet OKJ képzés, felsőoktatási intézményben felsőfokú szakképesítés megszerzése, megváltozott munkaképességűeket érintő rehabilitációs képzés, illetve nyelvi képzés is.

Emellett a képzés időtartama is meg van szabva, minimum 20 óra kell, hogy legyen. És az sem mindegy, hogy milyen intézményben tanul a munkavállaló, ugyanis csak az akkreditált képző intézményekben végzett képzéseket számolhatják el a cégek, illetve az ún. belső képzésekre is szigorú szabályok vonatkoznak.

A képzés maga a tartalmát illetően lehet általános vagy speciális képzés. Attól függően, hogy ki végzi az oktatását a dolgozónak, lehet külső képzés (képző intézmény bonyolítja le), vagy belső képzés (cégen belül bonyolítják le), illetve vegyes képzés.

A szakképzési hozzájárulási kötelezettség terhére elszámolható költségek maximális támogatási intenzitása:
  • általános képzés estén az elszámolható költségek 60%-a;
  • speciális képzés esetén az elszámolható költségek 25%-a.


A részletes szabályozást a 2003. évi LXXXVI. törvény tartalmazza a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról.

Mellesleg mi is akkreditált intézmény vagyunk, keresd képzéseinket: www.experttraining.hu


Ahogyan a fentiekből is látszik, szabályozás ezen a területen is van bőven, amivel sokszor nincsenek is tisztában a cégek. Pedig a szakképzési hozzájárulás hatékony felhasználásához fontos, hogy magabiztosan alkalmazzuk az ehhez kapcsolódó szabályokat, átlássuk az igénybevételhez szükséges teendőket. Valószínűleg ezért sincs még olyan nagy hagyománya hazánkban a cégen belüli továbbképzéseknek.

A nyugati országokban már felismerték, hogy a dolgozók továbbképzésével, oktatásával jelentősen növelhetik a cég hatékonyságát, eredményességét. És nem mellékesen még a munkavállalók motiválásában is nagy segítség, ha lehetőséget biztosítunk számukra a tanulásra, fejlődésre.

A szakképzési hozzájárulási kötelezettség elszámolásának lehetőségével a képzések költsége alól is mentesítették a vállalatokat. Igaz, az elszámolás bizonyos szintű adminisztrációval jár, de a munka mindenképpen kifizetődik: hatékonyabb működést, és elégedett munkavállalókat eredményez.

2011. július 20., szerda

Képzések álláskeresőknek

Egyre nagyobb létszámban kerülnek ki a hazai felsőoktatási intézményekből olyan diplomás végzősök, akik a munkaerőpiacon jobb esetben is csak valójában diplomás tudást nem igénylő munkakörben tudnak elhelyezkedni, sokszor a technikusi képzettséggel rendelkezőknél is kisebb fizetésért. Egyre inkább azonban a munkát keresők táborát növelik.

Már néhány korábbi bejegyzésünkben is érintettük a pályakezdő álláskeresők problémáját. Az alábbiakban - a téma lezárásaként - röviden összegyűjtöttünk még néhány lehetőséget, amit diplomás munkanélküliként igénybe vehetsz.

Képzések álláskeresőknek

ÁFSZ képzési támogatásai
Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat elsősorban a korábban munkanélkülieknek nevezett álláskeresőknek nyújt segítséget. A támogatást többek között a pályakezdő álláskeresők is igénybe vehetik, amennyiben regisztrálták magukat az illetékes munkaügyi központban.

A támogatás lényege, hogy az álláskereső képzésekben vehet részt, amely javítja majd az elhelyezkedési esélyeit, és melynek költségeit a Szolgálat részben vagy egészben átvállalja. Így teljesen új szakma is tanulható, de választható nyelvi képzés, vagy gépjárművezetéshez kapcsolódó képzés is. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat támogatásaival kapcsolatos legfontosabb információk megismerhetők a szervezet honlapjáról.

Új Pálya program
Az Új Pálya program az Európai Unió és a kormányzat által finanszírozott kiemelt projekt. A kezdeményezés elsősorban a közszférából elbocsátottak elhelyezkedési lehetőségeit hivatott javítani. Jelenleg több mint 120 különböző piacképes, a munkavállaló elhelyezkedését lehetővé tevő képzés közül lehet választani. A képzési lista elérhető a www.ujpalya.hu vagy a www.felnottkepzesinfo.hu oldalról.

Munkaügyi központok átképzési programjai
Ha egy álláskereső tartósan nem talál munkát, érdemes regisztráltatnia magát a területileg illetékes munkaügyi központban. A központok által szervezett átképzések ugyanis piacképesebb végzettséget adnak a munkavállaló kezébe, amellyel újra a munkaerőpiacra léphet. És nem mellékesen ezek a képzések a regisztrált álláskeresők számára teljesen ingyenesek. A felmérések szerint a legnépszerűbbek itt is a nyelvi képzések. A részletekről a helyi munkaügyi központokban érdemes tájékozódni.

OKJ képzések
OKJ képzések, azaz államilag elismert akkreditált képzések is új távlatokat nyitnak azoknak, akik a szakmájukban nem tudnak elhelyezkedni. Ezek a képzések nagyon sokszínűek, tanulhatunk informatikai rendszergazdának, vagy virágkötőnek is, ha szeretnénk. Persze itt is vannak kifejezetten felsőfokú végzettségre épülő képzések, amihez már szükség van egy előképzettségre.

Az akkreditált képzések előnye az, hogy államilag elismertek, bárhol elfogadják őket, és rövid idő alatt elvégezhetőek a tanfolyamok. Hol találhatunk ilyen képzéseket? Több olyan képzési intézmény is működik szerte az országban, ahol kifejezetten akkreditált képzéseket kínálnak. De a Szociális és Munkaügyi Minisztérium honlapján, a felnőttképzési adatbázisban is megtaláljuk ezen képzések listáját. Sőt, ezen az oldalon akár lakóhely, tevékenység vagy a hozzánk közel lévő oktatási intézmény alapján is szűrhetünk a képzések között.

Mellesleg mi is akkreditált intézmény vagyunk, keresd képzéseinket: www.experttraining.hu


Az elmúlt néhány bejegyzés alapján – amik a diplomás munkanélküliek által igénybe vehető képzésekről, programokról szóltak – egy valami biztos: nyitott szemmel kell járnunk a világban. Nem érdemes elveszni a számtalan álláshirdetés, a sikertelen interjúk sorozatában. Keresd a lehetőségeket!

2011. július 18., hétfő

Young@Work program, azaz Munkában az Ifjúság

A statisztikák - és sajnos a gyakorlat is - azt mutatják, hogy a diplomával rendelkezők sem mindig tudnak elhelyezkedni a munkaerőpiacon, a diplomás munkanélküliek száma egyre növekszik. Mindez azért is aggasztó, mert miközben a mindenkori kormány továbbtanulásra biztatja a fiatalokat, máig nem sikerült megteremteni a felsőoktatás és az álláspiac összhangját. Ezen a téren próbálnak elérni változásokat a felsőoktatás modernizálásával és a foglalkoztatást elősegítő egyéb programokkal.

Young@Work program, azaz Munkában az Ifjúság

Ezért indították el a Youth@Work programot is, amely a munkahelyteremtésben próbál segíteni. A program magyar elnevezése: Mozgásban az Ifjúság. Elsődleges célja, hogy összehozza a fiatalokat a kis- és középvállalkozásokkal, és ezzel elősegítse a friss diplomások munkához jutását. Így szeretnék felhívni a vállalkozások figyelmét arra, hogy fiatalokat is alkalmazhatnak.

A program az egész Európai Unióra kiterjedő hálózatot épít, ebben részt vesz az egyes országok foglalkoztatási szolgálatai mellett az EURES (az Európai Unió Foglalkoztatási Szolgálata), amelynek tanácsadói hálózata minden tagállamban jelen van. Ezek a szakemberek hasznos információkkal szolgálhatnak mind a munkaadóknak, mind pedig az állást keresőknek.

A program keretében a foglalkoztatási szolgálatok közvetítésével próbálják összehozni a fiatal munkavállalókat a vállalkozásokkal. Ennek érdekében különféle rendezvényeket, fórumokat szerveznek, ahol a munkaadók és a munkavállalók találkozhatnak. Emellett azokat a fiatalokat is segít, akik saját vállalkozást szeretnének. Őket leginkább ötletekkel és tanácsadással támogatják, hiszen a fiatalok legtöbbször nem tudják, hogyan induljanak el.

A Young@Work program egy óriási nemzetközi állásbörzével indult útjára idén áprilisban Budapesten. A rendezvényt a magyar EU elnökség megbízásából a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) szervezte. Az Európai Unió egyre inkább ráébredt arra, hogy hatalmas problémát jelent a fiatalkori munkanélküliség, és uniós szinten kell valamit tenni ellene. A börze nagyon jó kezdésnek bizonyult, hiszen több mint 16 ország képviseltette magát a rendezvényen. A jövőben több hasonló állásbörzét is szerveznek majd gyakorlati foglalkozásokkal EU-szerte olyan témákban, mint a kapcsolatépítés-kapcsolatszervezés (networking), mentorálás, munkaerő-toborzás.

A Mozgásban az Ifjúság program az Európa 2020 egyik kiemelt kezdeményezése. Az Európa 2020 stratégia az EU növekedési stratégiája a következő évtizedre, melynek az a célja, hogy az EU országai és fiataljai (akiket a munkanélküliség formájában érintett leginkább a válság) elfelejthessék a gazdasági válság okozta nehézségeket. Mindehhez hozzátartozik a vállalkozói kedv elősegítése is. Felmérések azt mutatják, hogy manapság leginkább a fiatalok fejében fordul meg az ötlet, hogy saját vállalkozást szeretnének. Viszont a gyakorlati tapasztalat, illetve a megfelelő segítség hiányában nem mernek belevágni az önálló üzletbe. A jövőben tanácsadással, ötletekkel segítenék a fiatalokat abban, hogy saját vállalkozásba kezdjenek.

Élménybeszámoló a Nemzetközi Állásbörzéről
Sértő-Radics István, EURES-tanácsadó szerint nagyon sikeres volt az esemény, és a munkaadók nagyon hálásak voltak azért, hogy térítésmentesen mutatkozhattak be az európai munkaerőpiacon. A rendezvényt több mint 6000 látogató kereste fel, illetve 22 munkaadó vett részt a börzén 10 országból. Az EURES részéről 17 ország tanácsadója képviseltette magát, valamint számos európai partnerszervezet.

Az állásbörzén a kkv-knak alkalma nyílt álláskereső európai fiatalokkal találkozni. A vitafórumok és munkaértekezletek – amelyeken olyan témákról volt szó, mint "hogyan készítsünk üzleti tervet?", illetve "hogyan segítheti az EU a fiatal vállalkozókat?" – valamint a kapcsolatépítő programok igen hasznosnak bizonyultak a részt vevő álláskeresők számára.

2011. július 15., péntek

Diplomás munkanélküliek elhelyezkedési esélyei

Ahogyan arról már a korábbi bejegyzésekben is szó volt, a diplomás munkanélküliség korunk pályakezdőinek legnagyobb félelmévé vált. Egyre több a diplomás, egyre többen tanulnak tovább, a gazdaság pedig már nem képes ennyi felsőfokú végzettségű munkaerőt "felszívni".

Ennek ellenére még mindig azt lehet megfigyelni, hogy egyre nő a felsőoktatásban részt vevők száma. Vajon miért? A magyarázat egyszerű: mindenki jó munkahelyet szeretne magának, és mindenki sokat akar keresni. Amikor egyetemre mentem, engem is így engedtek el otthonról: "Szerezd meg a diplomát kislányom, és lesz jó munkád és még annál is jobb fizetésed..."

Diplomás munkanélküliek elhelyezkedési esélyei

Sajnos ma már nem ilyen egyszerű az elhelyezkedés egy frissdiplomás számára. A pályakezdő álláskeresők körében tavaly nyáron 10% fölé emelkedett a diplomás munkanélküliek aránya. Jelenleg öt fiatal európaiból egy nem talál munkát - derül ki az Eurostat felméréséből -, és ez nem csak országon belül okoz súlyos problémákat, hanem európai szinten is. Éppen ezért a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium is kiemelt figyelmet fordít a pályakezdő fiatalok munkaerő-piaci helyzetének javítására. Céljuk, hogy a pályakezdő fiatalok mielőbb munkához jussanak, ha pedig ez nem sikerül, egyéb lehetőségeket biztosítanának számukra, ami a foglalkoztathatóságukat javítaná.

Első lépésként 2002-ben a fővárosban létrehozták a Diplomások Információs és Közvetítő Irodáját, ahol kifejezetten diplomás munkanélkülieknek célzott munkaerő piaci szolgáltatást, és támogatást nyújtanak. Emellett a megyei munkaügyi központoknál zajló programok közül is jó néhány a diplomás munkanélküliek számára nyújt segítséget.

Ilyen például:
  • Borsodban: diplomás pályakezdő fiatalok esélyteremtő tranzit foglalkoztatási programja;
  • Hajdú-Biharban: kistérségi foglalkoztatás fejlesztés, diplomások az Unióért program;
  • Nógrádban: térségfejlesztési foglalkoztatási menedzser, pályakezdő diplomások tranzit foglalkoztatási megyei programja;
  • Szabolcsban: térségmenedzseri program;
  • Jász-Nagykun-Szolnok megyében: közösen az Uniós forrásokért program;
  • Tolna megyében: fiatalok helyben tartása program.

Ezek mellett sok egyéb program is van, amit az utóbbi időben az illetékes minisztérium, vagy az Európai Unió dolgozott ki a helyzet javítása érdekében:
  • Youth@Work program: az Európai Unió programja, amely a munkahelyteremtésben próbál segíteni;
  • Új Pálya Program: az Európai Unió és a kormányzat által finanszírozott kiemelt projekt, mely a közszférából elbocsátottak foglalkoztatottságát szeretné javítani;
  • OKJ képzések

Az oktatási rendszer megreformálásától is jelentős eredményeket várnak a szakemberek: az új irányelv szerint a képzések egyre több gyakorlati tapasztalatot nyújtanának (kiküszöbölve ezzel azt a problémát, hogy gyakorlat hiányában nem talál munkát a pályakezdő). Illetve új lehetőségek is megjelentek, elsősorban külföldön, amik az Európai Unió jóvoltából nyíltak meg előttünk.

A következő hetekben minden lényegesebb programról szó lesz, amiről friss diplomásként tudnod kell. Először a Youth@Work programot tekintjük át. Tarts velünk te is, és légy naprakész!

2011. július 13., szerda

Diplomás munkanélküli

Diplomás munkanélküli vagyok. Hogyan tovább?

Még egyetemista koromban olvastam egy cikket, amely szerint átlagban 3 hónap alatt bárki képes munkát találni magának, ha valóban veszi a fáradságot, és keresi is a lehetőségeket. Ez akkor még megnyugtató volt számomra, ma már tudom, hogy ennél azért bonyolultabb problémáról van szó.

A legfrissebb hírek ebben a témában eléggé ellentmondásosak. A statisztikai hivatal szerint ugyanis nőtt a munkanélküliek száma, a kormányfő szerint viszont egyre nő a foglalkoztatottság, és lényegesen kevesebb a munkanélküli. Vajon melyik véleménynek hihetünk?

Diplomás munkanélküli

Magyarországon először a 2000-es évek elején találkozhattunk a diplomás munkanélküli fogalmával. Alapvetően két korosztályt érintett ez a probléma: a 25 év körülieket, akik friss diplomásként (gyakorlat hiányában) nem tudtak elhelyezkedni, és a 40 év fölöttieket, akik elvesztették korábbi állásukat, és koruk miatt nem találtak újat. E két csoport közül mégis a fiatal diplomások a felülreprezentáltak a diplomával rendelkező munkanélküliek között, mivel arányuk a kezdeti 3%-ról mára 16%-ra nőt a pályakezdő állástalanok körében. Ennek oka nagyrészt az, hogy a végzős hallgatók száma és ismereteik tényleges tartalma sokszor köszönő viszonyban sincs a gazdaság és a munkaerőpiac tényleges jelenlegi és előrevetíthető jövőbeli igényeivel. A kereslet és a kínálat sajnos nagyon messze került egymástól.

Mit tehetünk akkor, ha még diplomával a kezünkben sem találunk magunknak állást?

A gyakorlat azt mutatja, hogy az álláskeresők egy része a rossz kilátások ellenére is megpróbál elhelyezkedni tanult szakmájában. Azonban pár álláshirdetés elolvasása után megrémülnek a "legalább két éves tapasztalat" kitétel láttán. Egy frissen végzett számára szinte lehetetlen ennek a feltételnek megfelelni, hiszen az egyetem nem biztosít elegendő szakmai gyakorlatot ehhez. Így amíg a megfelelő állásra várnak, különböző flexibilis és időszakos munkákat vállalnak, vagy esetleg ezek mellett egy szakmát is kitanulnak.

Emellett manapság egyre gyakoribb, hogy az álláskeresők külföldre menekülnek a munkanélküliség elől. Leginkább a 20-30 évesekre jellemző a külföldi szerencsepróbálás, ami mostanában leginkább Angliát és Írországot jelenti. Ebben az esetben szinte soha nem a végzettségüknek megfelelő állásokban helyezkednek el a pályázók. Ez csak egy átmeneti állapotot jelent a számukra, ami a nyelvtanulás mellett a hazaköltözés utáni élet anyagi megalapozásának lehetőségével kecsegtet.

A következő írásainkban a fenti problémákra keressük majd a megoldást. Az állásinterjúk világából pár cikk erejéig ellátogatunk a diploma utáni képzések, okj képzések és a külföldi munkavállalás világába. Megpróbálunk választ keresni arra, hogy érdemes-e átképezni, tovább képezni magunkat egy állásért, és ha igen, milyen képzéseket célozzunk meg? Illetve mit várhatnak azok, akik külföldön próbálnak szerencsét?

Tartsatok velünk a továbbiakban is. Ha van a témához kapcsolódó tapasztalatotok, írjátok meg! :)

2011. július 11., hétfő

Túlképzettség, alulképzettség, hibrid munkavállalók

A túlképzettség és alulképzettség problémája Magyarországon

Túlképzettség és alulképzettség: mindkettő gyakori probléma ma Magyarországon. Sokszor hallunk arról, hogy néhányan letagadják diplomájukat, elhallgatják valamely képzettségüket egy állásinterjún, mert ha bevallanák, valószínűleg nem kapnák meg az állást. Ugyanakkor egyes szakmák esetében éppen az a probléma, hogy kevés a képzett szakember.

Az Európai Unióban a fiatal munkanélküliek 20%-a alulképzett, és sok aktív dolgozó kénytelen visszaülni az iskolapadba és továbbtanulni, hogy megtartsa munkáját. Év elején ezzel a problémakörrel foglalkoztak a Budapesti Gazdasági Főiskola, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium, valamint az EURASHE, azaz a gyakorlatorientált felsőoktatási intézmények európai szövetsége által tartott konferencián. A résztvevők abban mind egyetértettek, hogy egyre fontosabbá válik Európában a felsőoktatási képzéseket a munkaerő-piaci igényekhez igazítani.

Túlképzettség, alulképezettség, hibrid munkavállalók

Hasznosabbak lennének a gyakorlatorientált képzések, ahol a hallgató a tanulmányai végén szakmát, szakképzettséget kap, nem csupán felsőfokú szakképesítést. Ugyanakkor nagy szükség lenne a rövid ciklusú képzések és a hagyományos felsőoktatási képzés (alapképzés) közötti kapcsolat erősítésére, a képzések közötti átjárhatóság növelésére.

Hibrid munkavállalók

Az IBM prognózisa szerint világszerte egyre több olyan pozícióba keresnek majd munkaerőt, amelyben egy ember egészen különböző, mégis egymással kapcsolatban lévő területekért felel. Tehát a gyakorlat azt mutatja, hogy egy-egy szakma elsajátítása sem mindig elég ahhoz, hogy a munkaerő piaci igényeknek megfeleljen az álláskereső. Egy új fogalom jelent meg: a Hibrid munkavállaló.

A társadalomban, technológiában és az üzleti életben bekövetkező gyors változások új típusú feladatokat teremtenek, amelyek a korábbiaktól eltérő megoldásokat követelnek. Azok a diákok, akik interdiszciplináris tanulmányokat folytatnak, már néhány éven belül óriási előnnyel lépnek a munkaerőpiacra. A legbiztosabb - és nem mellékesen jól fizető - állások a széleskörű ismeretekkel rendelkező, több tudományágban jártas szakembereket várják. Egyre nagyobb jelentősége lesz tehát a kiegészítő szakmai képzéseknek (OKJ képzések, mesterképzések, továbbképzések) is.

Ilyen állás lehet például: forgalomelemző statisztikus-szociológus, az információelemző bölcsész-mérnök, az orvos-informatikus, vagy a mérnök-antropológus.


A szakember hiány, ahogyan azt a fentiekben is írtam, nem csupán magyar probléma. A közelmúltban Németország és Ausztria kapcsán hallhattunk olyan híreket, hogy jelentős szakember hiánnyal küzdenek. Németországnak körülbelül kétmillió külföldi munkásra lesz szüksége a következő években, és Ausztriában is nagy gondot okoz a cégeknek a megfelelő munkaerő megtalálása. Egy felmérés szerint a magyarok több mint 80%-a tervezi, hogy "idegenben" próbáljon szerencsét, ám nagyon kevesen tesznek konkrét lépéseket az ügyben.

A Tárki legfrissebb kutatása szerint a felnőtt magyar lakosság hatoda gondolkodik külföldi munkavállaláson, vagy az ország végleges elhagyásán. 2011 áprilisában a felnőtt lakosság 12%-a tervezte, hogy néhány hétre vagy hónapra külföldre megy dolgozni, míg 13%-uk pár évi kint tartózkodásban gondolkozott. Ennél kevesebben, a válaszadók 7%-a akar végleg kivándorolni. A legtöbben Németországba és Ausztriába mennének, de az Egyesült Királyságot is egyre többen választják. (forrás: Profession.hu). A legtöbben azonban még csak fejben döntötték el, hogy külföldre mennek dolgozni, vagy még csak tervezgetnek.

Egy dolog azonban biztos: akár külföldön, akár Magyarországon szeretnénk dolgozni, az elkövetkező években egyre nagyobb igény lesz a jól képzett, akár hibrid munkavállalókra, szakemberekre. Szakképzések terén pedig a legjobban azok járnak majd, akik a gyakorlati orientáltságú, rövid távú képzéseket választják, és több, egymással kapcsolatban álló szakterületen is képzettséget szereznek.

2011. július 8., péntek

Közösségi álláskeresés

A közösségi oldalak szerepe az álláskeresésben

Manapság a hétköznapjaink egyre inkább a közösségi oldalakról szólnak. Ma már mindenkinek van profilja valamelyik közösségi oldalon, a fiatalok pedig szinte ezeken az oldalakon élik az életüket. De vajon mennyire aknázzuk ki ezen oldalakban rejlő lehetőségeket, és mennyire vagyunk tisztában a benne rejlő veszélyekkel? Mennyire használható álláskeresésre egy-egy ilyen oldal? És vajon a cégek figyelembe veszik az ott található információkat?

Közösségi álláskeresés

Legtöbbször alábecsüljük a közösségi oldalakban rejlő lehetőségeket. Nem is gondolunk bele, hogy a személyes profilunkon lévő adatok milyen hatással lehetnek életünkre, álláskeresésünkre. Pedig a felmérések azt mutatják, hogy a cégek igenis figyelembe veszik ezeken az oldalakon található információkat, és használják őket ellenőrzésre, informálódásra.

Hogyan alakítsuk ki profilunkat az egyes közösségi oldalakon, ha álláskeresésbe kezdünk?

1. Mindenekelőtt figyeljünk arra, hogy a profilunkban szereplő adatok és az önéletrajzunk adatai összhangban legyenek egymással.

2. Ne feledkezzünk meg arról, hogy a közzétett kommentjeink és fényképeink jellemeznek minket. A magánéletünkre vonatkozó információkat, képeket, üzeneteket elég, ha csak a barátaink, ismerőseink látják. Ha a cég, ahová menni szeretnénk, olyan tartalmakat talál, vagy olyan fényképekkel szembesül profilunkban, amelyek számukra elfogadhatatlan üzenetet tartalmaznak vagy életvitelre utalnak, akkor könnyen lehet, hogy nem mi kapjuk meg az állást. Ezért módosítsuk beállításainkat, a magánéletünkre vonatkozó információkat csak ismerőseink láthassák, a "nagyközönség" elégedjen meg a szakmai életvitelünkre vonatkozó információkkal.

Annak ellenére, hogy egy-egy ilyen oldal mennyi veszélyt rejt magában (negatív megítélés, adatlopás, stb.), a magyar munkavállalók 75%-a már regisztrált valamilyen közösségi oldalra, és közel 15%-uk a karrierépítés során is használja ezeket a portálokat. Sőt, a cégek és a toborzó irodák is használják az online kapcsolati hálón alapuló weboldalakat.

Magyarországon a legismertebb közösségi oldalak a Facebook, iWiW, és a Twitter. Ugyan ezek az oldalak eredetileg személyes kapcsolatépítésre lettek kitalálva, a felhasználók egyre inkább használják őket a karrierépítésre is. Az iWiW-nek 4,5 millió, a Facebooknak mintegy 2,5 millió regisztrált tagja van, míg a kimondottan szakmai kapcsolatépítést szolgáló LinkedIn-en nagyjából 130 000 magyar munkavállaló regisztrált.

Azt hiszem, kijelenthetjük, az álláskeresés helyszíne egyre inkább a közösségi oldalak felé tolódik. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint a Monster legújabb feljesztése: "Be known", azaz Légy ismert! Ennek a Facebookra készített alkalmazásnak a célja a szakmai kapcsolatépítés elősegítése (ebben hasonlít a már évek óta működő LinkedIn-hez és a Xing-hez). A felhasználók önéletrajzszerű oldalt hozhatnak létre maguknak, állásajánlatokat kereshetnek, illetve állást ajánlhatnak fel nekik, információkat oszthatnak meg más tagokkal.

Tehát nincs más hátra: Aktivizáljuk magunkat! Álláskeresőként regisztráljunk minden közösségi oldalra, amely segíthet minket a munkához jutásban. Ha szimpatikus egy cég, ne féljünk lájkolni őket. Tekintsünk úgy ezeken a portálokon lévő profilunkra, mint egy online önéletrajzra.

Fontosabb oldalak álláskeresők számára

LinkedIn
www.linkedin.com

Xing
www.xing.com

"Be known"
apps.facebook.com/beknown/login

Facebook
www.facebook.com

iWiW
iwiw.hu

Twitter
twitter.com

Ha ismersz még weboldalakat, amik hasznosak lehetnek álláskereséskor, írd be kommentbe!

2011. július 6., szerda

Az állásinterjúk titkai: kérdések és válaszok a sikerért

Kérdések, melyekre készüljünk az állásinterjú előtt

Biztos mindenki került már olyan helyzetbe állásinterjún, hogy feltettek egy ártatlannak tűnő kérdést, és mi mégsem tudtuk, hogy mit is kellene rá válaszolnunk. Az ilyen interjúkon gyakoriak a trükkös kérdések, de mi áll ezek hátterében?

A trükkös kérdések valójában tesztek, megmutatják, hogy váratlan helyzetben hogyan viselkedünk, mennyire tudjuk megőrizni nyugalmunkat, hogyan reagálunk a provokációra - ez előrevetíti, hogy egy adott munkahelyi helyzetben hogyan fogunk cselekedni.

Az állásinterjúk titkai: kérdések és válaszok a sikerért

Általános kérdések, melyeket szinte mindenki megkérdez

1. Meséljen magáról dióhéjban
Ilyenkor nem az a lényeg, hogy mit mondunk, hanem az, hogyan mondjuk. A felvételiztető arra kíváncsi, hogyan tudunk prezentálni, kapcsolatot teremteni, hogyan fejezzük ki magunkat. Nem kell monológot mondanunk. Röviden, tömören és frappánsan foglaljuk össze azt, amit fontosnak tartunk kiemelni eddigi szakmai utunkból. Kerüljük el az élettörténet elmesélését, maradjunk szigorúan a szakmai vonalnál.

2. Mit szeretne nálunk dolgozni?
Ennél a kérdésnél megmutathatjuk tájékozottságunkat az adott területen. Érdemes az interjú előtt tájékozódni az adott iparágról, magáról a cégről. Emeljük ki válaszunkban, miben lehetünk hasznára a cégnek, hogyan tehetjük őket sikeresebbé.

3. Miért Önt válasszuk az állásra?
A pályázók többsége ilyenkor azt mondja el magáról, hogy keményen dolgozik, motivált és igazi csapatjátékos. Az interjú készítőjét az érdekli, hogy megvannak-e bennünk azok a személyiség jegyek, melyek alkalmassá tesznek az állás betöltésére. Ezért fontos, hogy jól megértsük, hogy miről is szól az állás és milyen típusú ember tudná azt sikerrel betölteni. Ennek megfelelően emeljük ki erősségeinket.

4. Milyen rossz tulajdonságai vannak?
Olyan "gyengeséget" érdemes kiemelni, amelyben benne van a lehetőség, hogy odafigyeléssel még erősséggé is alakítható. Például: "korábban gyakran elmaradtam az adminisztrációval, és ezért összetorlódtak ezen a téren a tennivalóim, ami sok galibát okozott. Azóta rászoktattam magam, hogy minden adminisztratív tennivalót feljegyzek magamnak, és este a munkát ezek rögzítésével zárom. Így semmi nem marad ki, és a feladat is időben el van végezve."

Furcsa, sokszor értelmetlennek tűnő kérdések, melyekkel találkozhatunk az interjún

Vannak olyan cégek, akik előszeretettel alkalmazzák ezeket a váratlan kérdéseket az interjú alany valódi tulajdonságainak feltárására.

Ha szeretnél állást kapni a legjobb technológiai cégek valamelyikénél, nem árt felkészülnöd az ún. kreatív kérdésekre, amelyekkel előszerettel bombázzák az informatikusokat a külföldi vállalatok állásinterjúin. Itthon még várat magára ez a trend.

A kreatív kérdéseknél igazából nem is a helyes válaszra kíváncsiak, hanem hogy egy leendő alkalmazott hogyan próbál megoldást találni. Mivel ezek a cégek manapság gyorsan reagálnak a piaci változásokra, ezért nem csak a magas IQ-t és szakképzettséget tartják fontosnak a toborzásnál, hanem azt is, hogy az új munkatárs képes legyen bonyolult feladatok megoldására.

A Microsoft már az 1980-as évektől kezdve használ ún. nyitott végű logikai kérdéseket, amelyekre több válasz is létezik. Az egyik ilyen kedvenc kérdésük, hogy "miért kerek a csatornafedél"? A válasz itt megtalálható.


1. Ha választhatna egy állatot, akkor melyik bőrébe szeretne bújni?
Ennél a kérdésnél nem az a fontos, hogy milyen állatot választunk, hanem a magyarázat, amit arra adunk, hogy miért azt választottuk. A szakember azt figyeli, hogyan próbáljuk megmagyarázni választásunkat, hogyan építsük fel a válaszunkat. Lehet, hogy egy ilyen kérdés elsőre furcsának hangzik, de a valódi célja az, hogy megmutathassuk, mennyire vagyunk kreatívak, hogyan találjuk fel magunkat váratlan helyzetekben.

2. Kivel cserélne helyet a történelemben és miért?
Ilyenkor keressünk egy alapvetően pozitív megítélésű személyiséget, és magyarázzuk el, miért őt választottuk, miért szeretnénk a helyébe lépni, miért tiszteljük tetteit, eredményeit.

3. Milyen címet adna a saját életéről szóló könyvnek?
A javasolt könyvcím sokat elárul arról, hogyan látjuk saját magunkat. Lehetőleg olyan mondatot találjunk ki, amely pozitív, előremutató, ambiciózus üzenetet hordoz.

4. Ha tűz ütne ki a lakásában, mi az a három dolog, amit mindenképp kimentene?
Az erre a kérdésre adott válasz az értékrendünket, a prioritásokat tükrözi. Lényegében bármilyen választ adhatunk, a lényeg, hogy mindet meg tudjuk indokolni.

Az állásinterjú lényege, hogy a beszélgetés rövid ideje alatt a lehető legtöbb bennünk rejlő kompetenciát tárjunk fel a kérdező előtt. Ennek legjobb módja, ha nyitottak és őszinték vagyunk a kérdezővel szemben. Ha felkészülten, magabiztosan és őszintén állunk hozzá az interjúhoz, szinte garantált a siker.

2011. július 4., hétfő

Állásinterjú tippek

Az állásinterjúk titkai

Miért olyan stresszes egy állásinterjú? Hogyan viselkedjek, mit mondjak, mit vegyek fel a személyes találkozóra? Vajon mi számít jobban: az első benyomás és a szimpátia, vagy a száraz tények?

Általában ezek a kérdések minden álláskeresőben felmerülnek az állásinterjú előtt. Nem túlzás azt mondani, hogy az állásinterjú az álláskeresés legintenzívebb és legstresszesebb szakasza mindkét fél számára. A jelölt igyekszik a legjobb formáját mutatni, a legszimpatikusabb lenni, és a tökéletes választ megtalálni minden kérdésre. Az interjúztató pedig megpróbálja bele kényszeríteni az alanyt egy olyan helyzetbe, ahol megláthatja igazi tulajdonságait, a benne rejlő potenciált, és ezáltal eldöntheti, hogy alkalmas-e a pozícióra.

Az, hogy pontosan hogyan zajlik le egy ilyen interjún, cégenként változó, mindenki maga dönti el, milyen módszert választ a kiválasztásra. A cél azonban minden állásinterjún, és minden cég esetében ugyanaz. A felvételiztető arra keresi a választ, hogy:
  • Képes-e a jelölt elvégezni az adott munkát?
  • El akarja-e végezni ezt a munkát (elég ambiciózus, megfelelően motivált-e, illetve a célkitűzései egybeesnek-e az adott munkakör jellemzőivel)?
  • Be tud-e majd illeszkedni a meglévő társaságba, csapatba (eléggé irányítható, vezethető-e, nem konfliktusos személyiség-e)?
Állásinterjú tippek

Hogyan tudjuk meggyőzni az interjúztatót?

Ne izguljunk!
Maradjunk nyugodtak és magabiztosak. Bízzunk önmagunkban. Hiszen nincs nagyobb fegyver az önbizalomnál.

Legyünk pozitívak!
Ha képesek vagyunk gondolkodásunkat pozitív irányba hangolni, ha képesek vagyunk hinni abban, hogy nagyon jól fogunk szerepelni, ha hiszünk saját képességeinkben, s alapvetően önmagunkban, akkor ez az üzenet jut át a kommunikációs csatornákon mások felé, s máris garantálhatjuk sikerünket.

Érkezzünk pontosan!
A legjobb, ha a megbeszélés előtt 5-10 perccel érkezünk.

Ne beszéljünk túl sokat!
Válaszaink legyenek lényegre törőek, tárgyilagosak.

Az interjú felfokozott stressz hatása még a gyakorlott, tapasztalt jelölteket is megviseli. Gyakran mutatunk olyan személyiségjegyeket, melyek teljesen távol állnak valós egyéniségünktől. Ezért tanácsos előre felkészülni, és végig venni a lehetséges helyzeteket.


Összefoglalóan néhány jó tanács:
  • Készüljünk fel az interjúra (gyűjtsünk információt a cégről, gondolkozzunk el a lehetséges kérdéseken)!
  • Figyeljünk az öltözékünkre!
  • Érkezzünk pontosan!
  • Bemutatkozásnál érthetően mondjuk el nevünket, kézfogásunk legyen határozott!
  • Kérdezzünk nyugodtan a vállalatról vagy a leendő munkakörről, feladatokról!
  • Legyünk magabiztosak, lényegre törők és tárgyilagosak!
  • Tartson szemkontaktust - de ne agresszíven!
  • Válaszoljunk őszintén a kérdésekre!
  • Legyünk nyitottak a cég felé!


És ne feledjük, mi választjuk a munkát, és nem a munka bennünket!

A következő bejegyzésünkben sorra veszünk néhány konkrét kérdést, amire mindenképpen fel kell készülnünk, ha interjúra megyünk. Te mit válaszolnál pl. arra a kérdésre állásinterjún, hogy "miért kerek a csatornafedél"?

2011. július 1., péntek

Nyelvvizsga nélkül nincs karrier?

Kell-e nyelvvizsga a karrier építéshez?

Mostanra már mindenhol lezajlottak a vizsgák, államvizsgák, és a frissen végzettek zöme azon gondolkodik, hogyan tovább? Van, aki rögtön bele veti magát az álláskeresésbe, a szerencsésebbek a munkába. Viszont vannak kevésbé szerencsések is, akiknek még sok akadályt kell leküzdeni a munkába álláshoz.

Nyelvvizsga nélkül nincs karrier?

Mit tehetünk akkor, ha a munkába állást, vagy a diplománk átvételét a nyelvtudás hiánya okozza?

Van egy mondás, miszerint: "Ahány nyelvet tudsz, annyi ember vagy". A nyelvtudás nagyon fontos, ezt súlykolják belénk otthon, az iskolában. De vajon milyen szerepet játszik a munkahelyszerzésben, és mennyire elengedhetetlen a karrier építéshez?

A legtöbb felmérés szerint a magyarok nyelvtudása nem kielégítő, ennek oka nemcsak az oktatási rendszerben keresendő, hanem a nyelvünk elszigeteltségében is. A gyakorlatban azonban a munkaadók ezzel sajnos nem foglalkoznak. Szinte minden álláshirdetésben szerepel legalább egy idegen nyelv ismerete követelményként, sőt, emellé még egy, általában egzotikus nyelv ismeretét is elvárják.

A munkaerőpiacon eladható tudásnak Magyarországon is egyre fontosabb része a nyelvismeret. Nemcsak az EU-n belüli munkavállalás, mobilitás, hanem a multicégek magyarországi jelenléte miatt is nélkülözhetetlenné vált.

A Workania internetes állásportál kutatói a közelmúltban azt vizsgálták, hogy mennyire jellemző az idegen nyelv ismerete, mint elvárás a munkaadók oldaláról. Nem meglepő módon az angol nyelv ismeretét fogalmazzák meg leggyakrabban elvárásként a munkáltatók, ezt követi a német, illetve a francia nyelv. Kisebb százalékokban szerepel elvárásként a spanyol, cseh, olasz és orosz nyelvismeret is. Míg a munkaadók részéről a nyelvtudás igénye egyre nő, a munkavállalók részéről némi visszaesés tapasztalható.

"2009-ben a Workania.hu adatbázisában található álláskeresők 24,7%-a beszélt angolul legalább alapfokon, középszinten 19,2%, felsőfokon 4,1%, ezzel szemben 2010 első felében alapfokon 24%, középfokon 18,4%, felsőfokon pedig 3.6%-uk beszélt. A szakértői, tolmács szintet csupán 0,6%-uk adta meg.

A német nyelvtudás is némileg visszaesett: míg 2009-ben alapfokon a munkavállalók 17,4%-a beszélt, 2010-ben 16,6%. A középfokú német nyelvismeret a tavalyi 9,8%-ről idén 9%-ra esett vissza, míg felsőfokon az egy évvel ezelőtti 2,2%-hoz képest az álláskeresők 1,8%-a beszél." (Forrás: Workánia)

A fentiekből is jól látszik tehát: nyelvtudásra szükség van. Azt azonban nem állíthatjuk, hogy nem tudunk elhelyezkedni, ha nincs nyelvvizsgánk. Természetesen így is lehet állást találni, azonban közel sem annyi idő alatt, mintha nyelvismerettel rendelkeznénk. Emellett a bérünk is jóval alacsonyabb lesz.

A gazdaságra is komoly hatással lenne, ha radikálisan javulna a magyar fiatalok nyelvismerete, hiszen versenyképesebb tudással és nagyobb mobilitási hajlandósággal rendelkeznének a friss diplomások. A tavalyi évben 40 000 friss diplomás nem tudott elhelyezkedni a nyelvvizsga hiánya miatt. A képességek hiánya azonban nemcsak az egyén problémája, hanem az egész gazdaságé is, hiszen azok megléte a tudásalapú gazdaságokban a versenyképességünk kulcsa.

"Országos szinten, a központi módszertan alapján végzett pályakövetés is segít feltérképezni, milyen hátrányokat okoz a munkaerőpiacon a biztos nyelvtudás hiánya - mondják a szakemberek. Ezek közé tartozik, hogy beszűkülnek a szakmai felkészülés lehetőségei, a posztgraduális képzések választéka, s a mobilitás is, hiszen a fiatalok nyelvtudás hiányában nem elég magabiztosak, s tartanak a külföldi lehetőségektől. Pedig az pont a tapasztalatszerzést és az extra tudást jelenti számukra. Hogy csak egy konkrét példát említsünk: a biztos angol háttér nélkül a fiataloknak esélyük sincs hatékonyan használni az olyan karrier célú közösségi hálózatokat, mint például a LinkedIn." – írja a Népszabadság.

Érdemes tehát rászánni magunkat a nyelvtanulásra, akár magán úton is.