2011. július 13., szerda

Diplomás munkanélküli

Diplomás munkanélküli vagyok. Hogyan tovább?

Még egyetemista koromban olvastam egy cikket, amely szerint átlagban 3 hónap alatt bárki képes munkát találni magának, ha valóban veszi a fáradságot, és keresi is a lehetőségeket. Ez akkor még megnyugtató volt számomra, ma már tudom, hogy ennél azért bonyolultabb problémáról van szó.

A legfrissebb hírek ebben a témában eléggé ellentmondásosak. A statisztikai hivatal szerint ugyanis nőtt a munkanélküliek száma, a kormányfő szerint viszont egyre nő a foglalkoztatottság, és lényegesen kevesebb a munkanélküli. Vajon melyik véleménynek hihetünk?

Diplomás munkanélküli

Magyarországon először a 2000-es évek elején találkozhattunk a diplomás munkanélküli fogalmával. Alapvetően két korosztályt érintett ez a probléma: a 25 év körülieket, akik friss diplomásként (gyakorlat hiányában) nem tudtak elhelyezkedni, és a 40 év fölöttieket, akik elvesztették korábbi állásukat, és koruk miatt nem találtak újat. E két csoport közül mégis a fiatal diplomások a felülreprezentáltak a diplomával rendelkező munkanélküliek között, mivel arányuk a kezdeti 3%-ról mára 16%-ra nőt a pályakezdő állástalanok körében. Ennek oka nagyrészt az, hogy a végzős hallgatók száma és ismereteik tényleges tartalma sokszor köszönő viszonyban sincs a gazdaság és a munkaerőpiac tényleges jelenlegi és előrevetíthető jövőbeli igényeivel. A kereslet és a kínálat sajnos nagyon messze került egymástól.

Mit tehetünk akkor, ha még diplomával a kezünkben sem találunk magunknak állást?

A gyakorlat azt mutatja, hogy az álláskeresők egy része a rossz kilátások ellenére is megpróbál elhelyezkedni tanult szakmájában. Azonban pár álláshirdetés elolvasása után megrémülnek a "legalább két éves tapasztalat" kitétel láttán. Egy frissen végzett számára szinte lehetetlen ennek a feltételnek megfelelni, hiszen az egyetem nem biztosít elegendő szakmai gyakorlatot ehhez. Így amíg a megfelelő állásra várnak, különböző flexibilis és időszakos munkákat vállalnak, vagy esetleg ezek mellett egy szakmát is kitanulnak.

Emellett manapság egyre gyakoribb, hogy az álláskeresők külföldre menekülnek a munkanélküliség elől. Leginkább a 20-30 évesekre jellemző a külföldi szerencsepróbálás, ami mostanában leginkább Angliát és Írországot jelenti. Ebben az esetben szinte soha nem a végzettségüknek megfelelő állásokban helyezkednek el a pályázók. Ez csak egy átmeneti állapotot jelent a számukra, ami a nyelvtanulás mellett a hazaköltözés utáni élet anyagi megalapozásának lehetőségével kecsegtet.

A következő írásainkban a fenti problémákra keressük majd a megoldást. Az állásinterjúk világából pár cikk erejéig ellátogatunk a diploma utáni képzések, okj képzések és a külföldi munkavállalás világába. Megpróbálunk választ keresni arra, hogy érdemes-e átképezni, tovább képezni magunkat egy állásért, és ha igen, milyen képzéseket célozzunk meg? Illetve mit várhatnak azok, akik külföldön próbálnak szerencsét?

Tartsatok velünk a továbbiakban is. Ha van a témához kapcsolódó tapasztalatotok, írjátok meg! :)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése