2011. július 1., péntek

Nyelvvizsga nélkül nincs karrier?

Kell-e nyelvvizsga a karrier építéshez?

Mostanra már mindenhol lezajlottak a vizsgák, államvizsgák, és a frissen végzettek zöme azon gondolkodik, hogyan tovább? Van, aki rögtön bele veti magát az álláskeresésbe, a szerencsésebbek a munkába. Viszont vannak kevésbé szerencsések is, akiknek még sok akadályt kell leküzdeni a munkába álláshoz.

Nyelvvizsga nélkül nincs karrier?

Mit tehetünk akkor, ha a munkába állást, vagy a diplománk átvételét a nyelvtudás hiánya okozza?

Van egy mondás, miszerint: "Ahány nyelvet tudsz, annyi ember vagy". A nyelvtudás nagyon fontos, ezt súlykolják belénk otthon, az iskolában. De vajon milyen szerepet játszik a munkahelyszerzésben, és mennyire elengedhetetlen a karrier építéshez?

A legtöbb felmérés szerint a magyarok nyelvtudása nem kielégítő, ennek oka nemcsak az oktatási rendszerben keresendő, hanem a nyelvünk elszigeteltségében is. A gyakorlatban azonban a munkaadók ezzel sajnos nem foglalkoznak. Szinte minden álláshirdetésben szerepel legalább egy idegen nyelv ismerete követelményként, sőt, emellé még egy, általában egzotikus nyelv ismeretét is elvárják.

A munkaerőpiacon eladható tudásnak Magyarországon is egyre fontosabb része a nyelvismeret. Nemcsak az EU-n belüli munkavállalás, mobilitás, hanem a multicégek magyarországi jelenléte miatt is nélkülözhetetlenné vált.

A Workania internetes állásportál kutatói a közelmúltban azt vizsgálták, hogy mennyire jellemző az idegen nyelv ismerete, mint elvárás a munkaadók oldaláról. Nem meglepő módon az angol nyelv ismeretét fogalmazzák meg leggyakrabban elvárásként a munkáltatók, ezt követi a német, illetve a francia nyelv. Kisebb százalékokban szerepel elvárásként a spanyol, cseh, olasz és orosz nyelvismeret is. Míg a munkaadók részéről a nyelvtudás igénye egyre nő, a munkavállalók részéről némi visszaesés tapasztalható.

"2009-ben a Workania.hu adatbázisában található álláskeresők 24,7%-a beszélt angolul legalább alapfokon, középszinten 19,2%, felsőfokon 4,1%, ezzel szemben 2010 első felében alapfokon 24%, középfokon 18,4%, felsőfokon pedig 3.6%-uk beszélt. A szakértői, tolmács szintet csupán 0,6%-uk adta meg.

A német nyelvtudás is némileg visszaesett: míg 2009-ben alapfokon a munkavállalók 17,4%-a beszélt, 2010-ben 16,6%. A középfokú német nyelvismeret a tavalyi 9,8%-ről idén 9%-ra esett vissza, míg felsőfokon az egy évvel ezelőtti 2,2%-hoz képest az álláskeresők 1,8%-a beszél." (Forrás: Workánia)

A fentiekből is jól látszik tehát: nyelvtudásra szükség van. Azt azonban nem állíthatjuk, hogy nem tudunk elhelyezkedni, ha nincs nyelvvizsgánk. Természetesen így is lehet állást találni, azonban közel sem annyi idő alatt, mintha nyelvismerettel rendelkeznénk. Emellett a bérünk is jóval alacsonyabb lesz.

A gazdaságra is komoly hatással lenne, ha radikálisan javulna a magyar fiatalok nyelvismerete, hiszen versenyképesebb tudással és nagyobb mobilitási hajlandósággal rendelkeznének a friss diplomások. A tavalyi évben 40 000 friss diplomás nem tudott elhelyezkedni a nyelvvizsga hiánya miatt. A képességek hiánya azonban nemcsak az egyén problémája, hanem az egész gazdaságé is, hiszen azok megléte a tudásalapú gazdaságokban a versenyképességünk kulcsa.

"Országos szinten, a központi módszertan alapján végzett pályakövetés is segít feltérképezni, milyen hátrányokat okoz a munkaerőpiacon a biztos nyelvtudás hiánya - mondják a szakemberek. Ezek közé tartozik, hogy beszűkülnek a szakmai felkészülés lehetőségei, a posztgraduális képzések választéka, s a mobilitás is, hiszen a fiatalok nyelvtudás hiányában nem elég magabiztosak, s tartanak a külföldi lehetőségektől. Pedig az pont a tapasztalatszerzést és az extra tudást jelenti számukra. Hogy csak egy konkrét példát említsünk: a biztos angol háttér nélkül a fiataloknak esélyük sincs hatékonyan használni az olyan karrier célú közösségi hálózatokat, mint például a LinkedIn." – írja a Népszabadság.

Érdemes tehát rászánni magunkat a nyelvtanulásra, akár magán úton is.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése