2011. július 11., hétfő

Túlképzettség, alulképzettség, hibrid munkavállalók

A túlképzettség és alulképzettség problémája Magyarországon

Túlképzettség és alulképzettség: mindkettő gyakori probléma ma Magyarországon. Sokszor hallunk arról, hogy néhányan letagadják diplomájukat, elhallgatják valamely képzettségüket egy állásinterjún, mert ha bevallanák, valószínűleg nem kapnák meg az állást. Ugyanakkor egyes szakmák esetében éppen az a probléma, hogy kevés a képzett szakember.

Az Európai Unióban a fiatal munkanélküliek 20%-a alulképzett, és sok aktív dolgozó kénytelen visszaülni az iskolapadba és továbbtanulni, hogy megtartsa munkáját. Év elején ezzel a problémakörrel foglalkoztak a Budapesti Gazdasági Főiskola, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium, valamint az EURASHE, azaz a gyakorlatorientált felsőoktatási intézmények európai szövetsége által tartott konferencián. A résztvevők abban mind egyetértettek, hogy egyre fontosabbá válik Európában a felsőoktatási képzéseket a munkaerő-piaci igényekhez igazítani.

Túlképzettség, alulképezettség, hibrid munkavállalók

Hasznosabbak lennének a gyakorlatorientált képzések, ahol a hallgató a tanulmányai végén szakmát, szakképzettséget kap, nem csupán felsőfokú szakképesítést. Ugyanakkor nagy szükség lenne a rövid ciklusú képzések és a hagyományos felsőoktatási képzés (alapképzés) közötti kapcsolat erősítésére, a képzések közötti átjárhatóság növelésére.

Hibrid munkavállalók

Az IBM prognózisa szerint világszerte egyre több olyan pozícióba keresnek majd munkaerőt, amelyben egy ember egészen különböző, mégis egymással kapcsolatban lévő területekért felel. Tehát a gyakorlat azt mutatja, hogy egy-egy szakma elsajátítása sem mindig elég ahhoz, hogy a munkaerő piaci igényeknek megfeleljen az álláskereső. Egy új fogalom jelent meg: a Hibrid munkavállaló.

A társadalomban, technológiában és az üzleti életben bekövetkező gyors változások új típusú feladatokat teremtenek, amelyek a korábbiaktól eltérő megoldásokat követelnek. Azok a diákok, akik interdiszciplináris tanulmányokat folytatnak, már néhány éven belül óriási előnnyel lépnek a munkaerőpiacra. A legbiztosabb - és nem mellékesen jól fizető - állások a széleskörű ismeretekkel rendelkező, több tudományágban jártas szakembereket várják. Egyre nagyobb jelentősége lesz tehát a kiegészítő szakmai képzéseknek (OKJ képzések, mesterképzések, továbbképzések) is.

Ilyen állás lehet például: forgalomelemző statisztikus-szociológus, az információelemző bölcsész-mérnök, az orvos-informatikus, vagy a mérnök-antropológus.


A szakember hiány, ahogyan azt a fentiekben is írtam, nem csupán magyar probléma. A közelmúltban Németország és Ausztria kapcsán hallhattunk olyan híreket, hogy jelentős szakember hiánnyal küzdenek. Németországnak körülbelül kétmillió külföldi munkásra lesz szüksége a következő években, és Ausztriában is nagy gondot okoz a cégeknek a megfelelő munkaerő megtalálása. Egy felmérés szerint a magyarok több mint 80%-a tervezi, hogy "idegenben" próbáljon szerencsét, ám nagyon kevesen tesznek konkrét lépéseket az ügyben.

A Tárki legfrissebb kutatása szerint a felnőtt magyar lakosság hatoda gondolkodik külföldi munkavállaláson, vagy az ország végleges elhagyásán. 2011 áprilisában a felnőtt lakosság 12%-a tervezte, hogy néhány hétre vagy hónapra külföldre megy dolgozni, míg 13%-uk pár évi kint tartózkodásban gondolkozott. Ennél kevesebben, a válaszadók 7%-a akar végleg kivándorolni. A legtöbben Németországba és Ausztriába mennének, de az Egyesült Királyságot is egyre többen választják. (forrás: Profession.hu). A legtöbben azonban még csak fejben döntötték el, hogy külföldre mennek dolgozni, vagy még csak tervezgetnek.

Egy dolog azonban biztos: akár külföldön, akár Magyarországon szeretnénk dolgozni, az elkövetkező években egyre nagyobb igény lesz a jól képzett, akár hibrid munkavállalókra, szakemberekre. Szakképzések terén pedig a legjobban azok járnak majd, akik a gyakorlati orientáltságú, rövid távú képzéseket választják, és több, egymással kapcsolatban álló szakterületen is képzettséget szereznek.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése