2011. november 4., péntek

Liferay Portal Fejlesztői Képzés

A Liferay Hungary Kft.-vel való együttműködésnek köszönhetően tovább bővült képzési ajánlatunk. 2011 novemberében az alábbi Liferay tréningre jelentekezhetsz: Liferay Portal Fejlesztői Képzés: 2011. november 7-8-9.

Liferay Portal Fejlesztői Képzés

Helyszín: Budapest
Jelentkezés, további információ elérhetőségeinken

0 kilométeres pályakezdő vagy egyetem alatt munka?

Sokan már az egyetem alatt munkát vállalnak, hogy legyen gyakorlatuk, vagy hogy ki tudják fizetni az albérletet, tandíjat. Öröm az ürömben, hogy ők a diplomájuk mellett munkagyakorlattal is rendelkeznek. De van, aki gyakorlat nélkül, 0 km-esen akar elhelyezkedni.

Ismerős lehet a kép: a több száz fős előadóterem kong az ürességtől, néhány stréber jár csak az órákra. Vannak, akik még az előző esti buli fáradalmait pihenik ki, hiszen aki legény este, annak reggel after! A többiek valószínű – önszántukból vagy kényszerűségből – valamilyen munkahelyen dolgoznak, hogy megkeressék a következő havi albérlet vagy tandíj árát, esetleg csak egy kis zsebpénzre van szükségük.

A teljesség kedvéért jegyezzük meg, hogy vannak megélhetési egyetemisták (álhallgatók) is, akik úgy veszik igénybe az állami támogatásokat és a kedvezményeket, hogy szinte egyáltalán nem tanulnak, sőt többnyire be sem járnak az egyetemre.


0 kilométeres pályakezdő vagy egyetem alatt munka

Öröm az ürömben, hogy akik dolgoznak egyetem alatt, azok a diplomájuk mellett akár több éves munkagyakorlattal is rendelkezhetnek, ami vonzó lehet az álláskeresés során.

Meglepő tény, de az egyik ilyen "munkatapasztalat" a pontos megjelenés a munkahelyen. Sokaknak nagy váltás, hogy reggel nyolckor (jobb esetben kilenckor) kezdődik a nap, nem délben.


A gyakorlattal rendelkező álláskeresők nagy előnye a 0 km-esekkel szemben, hogy időben meg tudnak jelenni a munkahelyen, és tudják mit jelent az, hogy keményen dolgozni. Azok az informatikus hallgatók, akik a szakterületükhöz kapcsolódó munkát végeztek tanulmányaik alatt, tisztában vannak az aktuális technológiákkal, trendekkel, így könnyebben be tudnak illeszkedni a teamekbe, azonnal termelő munkát tudnak végezni – rövidebb lesz a betanulási időszak –, de az is előfordul, hogy azonnal valamilyen vezetői pozícióba kerülnek.



A 0 kilométeres pályakezdők – nem lebecsülve őket – csak a kitűnő diplomájukat tudják felmutatni. A munkáltatók szempontjából – gyakorlat, munkatapasztalat és piacképes tudás híján – zsákbamacskának számítanak, hiszen a magyar felsőoktatás nem piacképes tudással bocsájtja útjukra a hallgatókat.

Példának okáért egy végzett szoftverfejlesztő szakembere lehet egy adott technológiának, de nem érti a vevők nyelvét. És nem elsősorban a marketingről van szó, hanem az alkalmazás felhasználóbarát voltáról, az üzleti folyamatok leképezéséről, azoknak az előnyöknek a kidomborításáról, amik a vevőknek is fontosak, stb. A szoftvereket nem csak megírni kell, hanem el is kell adni. Az üzleti mentalitást, a vevőközponti személetet pedig nem lehet megtanulni az egyetemeken.

A gyakorlat nélküli hallgatók javíthatnak helyzetükön, ha tanulmányaik alatt elmennek valamilyen céghez gyakorlatra, vagy elvégeznek egy-két képzést. Ezáltal megismerkednek az aktuális technológiákkal, trendekkel, a vevőközpontú személettel, és azokkal a fejlesztési módszertanokkal, amiket a szoftverfejlesztő cégek használnak a napi munkájuk során.



Ha van véleményed, írd le kommentbe, oszd meg velünk Facebook oldalunkon vagy Twitter csatornánkon.

2011. november 3., csütörtök

Milyen változásokat hoz még az új felsőoktatási törvény?

Bekeményítene a hallgatókkal szemben az új felsőoktatási törvény. A tervezet számos olyan változást tartalmaz, amivel sok mindent el lehet érni, csak azt nem, amit kellene: vonzó jövőképet mutatni a hallgatóknak.

Az előző bejegyzésünkben írtunk arról, hogy az új felsőoktatási törvény értelmében az állam olyan szerződést akar aláíratni a hallgatókkal, ami évekre "röghöz köti" őket. Ez "csak egy", a várható változások közül. Nézzük át röviden, milyen változásokra lehet még számítani a tervezet alapján.

Bologna-rendszer

Az új felsőoktatási törvény visszahozná az egyetemek és a főiskolák közötti különbséget, az eddig mindenütt egységes papírt adó alapszakok között is különbségeket tenne. Ezzel gyakorlatilag szembe megy a Bologna-rendszerrel.

A tervezet a minőségi oktatás érdekében számos feltételt szigorít: megemelnék a minimum felvételi ponthatárokat és két emelt szintű érettségit írnának elő. Ezekkel a tervekkel a felsőoktatásba bekerülő diákok tudásszintjét szeretnék emelni.

A tervezet szerint az egyetemen eltöltött időből valamennyit kötelező lenne valamely cégnél eltölteni, azaz kötelező gyakorlatot írnának elő. Ezt a lépést talán üdvözölni lehetne, hiszen általa közeledne a felsőoktatás és az üzleti világ. De sajnos az új tervezet vagy kötelező dolgokat ír elő, vagy szigorít, sehol nem lehet arról olvasni, hogy a hallgatóknak több lehetőséget biztosít.

Szerinted miért nem ad a magyar felsőoktatás piacképes tudást? Te milyen jövőképet várnál a felsőoktatási rendszertől?


A tervezet tartalmaz még számos politikai, finanszírozási és szervezeti változást, amit nem szeretnék boncolgatni.



Mindenesetre a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Oktatásért Felelős Államtitkársága konzultációt kezdeményez az új felsőoktatási törvény koncepciójáról. A tervezetet az államtitkárság vitaanyagnak szánja, melyhez december 10-ig bárki hozzászólhat. A vitaanyag innen tölthető le.

Ha van véleményed, írd le kommentbe, oszd meg velünk Facebook oldalunkon vagy Twitter csatornánkon. A következő bejegyzésben röviden áttekintjük a készülő felsőoktatási törvény további változásait.

2011. november 2., szerda

Röghöz köt az új felsőoktatási törvény

Készül az új felsőoktatási törvény, melynek több pontja is heves vitát vált ki az érintettek között. Röghöz kötés, kötelező gyakorlat cégeknél, két emelt szintű érettségi, magasabb felvételi ponthatárok, különbség az egyetemi és a főiskolai végzettség között, csak hogy néhányat említsünk a várható változások közül.

Jelentősen megnehezíti a felsőoktatásba vágyó diákok helyzetét a készülő felsőoktatási törvény. A tervezet szerint ugyanis a felsőoktatási képzés csak akkor lenne ténylegesen ingyenes, ha a hallgató még a tanulmányai megkezdése előtt szerződést köt az adott egyetemmel arról, hogy diplomája kézhez vétele után meghatározott ideig nem vállal külföldön munkát. Ellenkező esetben vissza kell fizetnie a képzés költségeit.

Most akkor hogy is van ez? Az uniós átlagnál nagyobb a munkanélküliség hazánkban, a bérek viszont jelentősen alacsonyabbak. Mindezek dacára az állam azt akarja, hogy a frissdiplomások évekig Magyarországon vállaljanak munkát – feltéve, ha tudnak.

Röghöz köt az új felsőoktatási törvény

Valószínűleg a leendő hallgatók nem örvendeznek a hír hallatán, pedig az állam és a társadalom szempontjából is érthető az indok: ha sok milliókat költenek a hallgatók képzésére, akkor szeretnék, ha a befektetés itthon térülne meg.

A tervezet – amellett, hogy inkorrekt – több pontos is eltávolodik "Európától". Egyrészt visszalépés a hazánkban 2006-ban – rohamléptekben – bevezetett, Európában kidolgozott Bologna-rendszerhez képest. Másrészt ellent mond az egyik EU-s alapelvnek, amely a személyek szabad áramlását tűzte ki célul még 1987-ben.

Az új felsőoktatási rendszer, a Bologna-program egységesített európai felsőoktatást képzelt el, ahol a hallgatók szabadon vándorolhatnak a kontinens egyetemei között. Ezzel lényegében eltörölték a különbséget az egyetemek és a főiskolák között és többszintűvé tették a felsőoktatást: a korábbi egyetemi és főiskolai diploma helyett alap- és mesterszakos papírt adó képzéseket alakítottak ki.


A probléma elég bonyolult, és nem tűztük ki célul, hogy jelen bejegyzéssel megoldjuk azt. A megoldáskeresés sem biztos, hogy jó irányban indult el. Mindenhol az a kérdés hangzik el, "hogyan érhetnénk el, hogy a végzett hallgatók Magyarországon maradjanak?" Talán szerencsésebb lenne arról az oldalról megközelíteni a kérdést, hogy "miért mennek a hallgatók külföldre?" Vagy talán "miért maradnak a munkavállalók külföldön?"



Mindenesetre a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Oktatásért Felelős Államtitkársága konzultációt kezdeményez az új felsőoktatási törvény koncepciójáról. A tervezetet az államtitkárság vitaanyagnak szánja, melyhez december 10-ig bárki hozzászólhat. A vitaanyag innen tölthető le.

Ha van véleményed, írd le kommentbe, oszd meg velünk Facebook oldalunkon vagy Twitter csatornánkon. A következő bejegyzésben röviden áttekintjük a készülő felsőoktatási törvény további változásait.