2011. november 4., péntek

0 kilométeres pályakezdő vagy egyetem alatt munka?

Sokan már az egyetem alatt munkát vállalnak, hogy legyen gyakorlatuk, vagy hogy ki tudják fizetni az albérletet, tandíjat. Öröm az ürömben, hogy ők a diplomájuk mellett munkagyakorlattal is rendelkeznek. De van, aki gyakorlat nélkül, 0 km-esen akar elhelyezkedni.

Ismerős lehet a kép: a több száz fős előadóterem kong az ürességtől, néhány stréber jár csak az órákra. Vannak, akik még az előző esti buli fáradalmait pihenik ki, hiszen aki legény este, annak reggel after! A többiek valószínű – önszántukból vagy kényszerűségből – valamilyen munkahelyen dolgoznak, hogy megkeressék a következő havi albérlet vagy tandíj árát, esetleg csak egy kis zsebpénzre van szükségük.

A teljesség kedvéért jegyezzük meg, hogy vannak megélhetési egyetemisták (álhallgatók) is, akik úgy veszik igénybe az állami támogatásokat és a kedvezményeket, hogy szinte egyáltalán nem tanulnak, sőt többnyire be sem járnak az egyetemre.


0 kilométeres pályakezdő vagy egyetem alatt munka

Öröm az ürömben, hogy akik dolgoznak egyetem alatt, azok a diplomájuk mellett akár több éves munkagyakorlattal is rendelkezhetnek, ami vonzó lehet az álláskeresés során.

Meglepő tény, de az egyik ilyen "munkatapasztalat" a pontos megjelenés a munkahelyen. Sokaknak nagy váltás, hogy reggel nyolckor (jobb esetben kilenckor) kezdődik a nap, nem délben.


A gyakorlattal rendelkező álláskeresők nagy előnye a 0 km-esekkel szemben, hogy időben meg tudnak jelenni a munkahelyen, és tudják mit jelent az, hogy keményen dolgozni. Azok az informatikus hallgatók, akik a szakterületükhöz kapcsolódó munkát végeztek tanulmányaik alatt, tisztában vannak az aktuális technológiákkal, trendekkel, így könnyebben be tudnak illeszkedni a teamekbe, azonnal termelő munkát tudnak végezni – rövidebb lesz a betanulási időszak –, de az is előfordul, hogy azonnal valamilyen vezetői pozícióba kerülnek.



A 0 kilométeres pályakezdők – nem lebecsülve őket – csak a kitűnő diplomájukat tudják felmutatni. A munkáltatók szempontjából – gyakorlat, munkatapasztalat és piacképes tudás híján – zsákbamacskának számítanak, hiszen a magyar felsőoktatás nem piacképes tudással bocsájtja útjukra a hallgatókat.

Példának okáért egy végzett szoftverfejlesztő szakembere lehet egy adott technológiának, de nem érti a vevők nyelvét. És nem elsősorban a marketingről van szó, hanem az alkalmazás felhasználóbarát voltáról, az üzleti folyamatok leképezéséről, azoknak az előnyöknek a kidomborításáról, amik a vevőknek is fontosak, stb. A szoftvereket nem csak megírni kell, hanem el is kell adni. Az üzleti mentalitást, a vevőközponti személetet pedig nem lehet megtanulni az egyetemeken.

A gyakorlat nélküli hallgatók javíthatnak helyzetükön, ha tanulmányaik alatt elmennek valamilyen céghez gyakorlatra, vagy elvégeznek egy-két képzést. Ezáltal megismerkednek az aktuális technológiákkal, trendekkel, a vevőközpontú személettel, és azokkal a fejlesztési módszertanokkal, amiket a szoftverfejlesztő cégek használnak a napi munkájuk során.



Ha van véleményed, írd le kommentbe, oszd meg velünk Facebook oldalunkon vagy Twitter csatornánkon.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése