2011. november 2., szerda

Röghöz köt az új felsőoktatási törvény

Készül az új felsőoktatási törvény, melynek több pontja is heves vitát vált ki az érintettek között. Röghöz kötés, kötelező gyakorlat cégeknél, két emelt szintű érettségi, magasabb felvételi ponthatárok, különbség az egyetemi és a főiskolai végzettség között, csak hogy néhányat említsünk a várható változások közül.

Jelentősen megnehezíti a felsőoktatásba vágyó diákok helyzetét a készülő felsőoktatási törvény. A tervezet szerint ugyanis a felsőoktatási képzés csak akkor lenne ténylegesen ingyenes, ha a hallgató még a tanulmányai megkezdése előtt szerződést köt az adott egyetemmel arról, hogy diplomája kézhez vétele után meghatározott ideig nem vállal külföldön munkát. Ellenkező esetben vissza kell fizetnie a képzés költségeit.

Most akkor hogy is van ez? Az uniós átlagnál nagyobb a munkanélküliség hazánkban, a bérek viszont jelentősen alacsonyabbak. Mindezek dacára az állam azt akarja, hogy a frissdiplomások évekig Magyarországon vállaljanak munkát – feltéve, ha tudnak.

Röghöz köt az új felsőoktatási törvény

Valószínűleg a leendő hallgatók nem örvendeznek a hír hallatán, pedig az állam és a társadalom szempontjából is érthető az indok: ha sok milliókat költenek a hallgatók képzésére, akkor szeretnék, ha a befektetés itthon térülne meg.

A tervezet – amellett, hogy inkorrekt – több pontos is eltávolodik "Európától". Egyrészt visszalépés a hazánkban 2006-ban – rohamléptekben – bevezetett, Európában kidolgozott Bologna-rendszerhez képest. Másrészt ellent mond az egyik EU-s alapelvnek, amely a személyek szabad áramlását tűzte ki célul még 1987-ben.

Az új felsőoktatási rendszer, a Bologna-program egységesített európai felsőoktatást képzelt el, ahol a hallgatók szabadon vándorolhatnak a kontinens egyetemei között. Ezzel lényegében eltörölték a különbséget az egyetemek és a főiskolák között és többszintűvé tették a felsőoktatást: a korábbi egyetemi és főiskolai diploma helyett alap- és mesterszakos papírt adó képzéseket alakítottak ki.


A probléma elég bonyolult, és nem tűztük ki célul, hogy jelen bejegyzéssel megoldjuk azt. A megoldáskeresés sem biztos, hogy jó irányban indult el. Mindenhol az a kérdés hangzik el, "hogyan érhetnénk el, hogy a végzett hallgatók Magyarországon maradjanak?" Talán szerencsésebb lenne arról az oldalról megközelíteni a kérdést, hogy "miért mennek a hallgatók külföldre?" Vagy talán "miért maradnak a munkavállalók külföldön?"



Mindenesetre a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Oktatásért Felelős Államtitkársága konzultációt kezdeményez az új felsőoktatási törvény koncepciójáról. A tervezetet az államtitkárság vitaanyagnak szánja, melyhez december 10-ig bárki hozzászólhat. A vitaanyag innen tölthető le.

Ha van véleményed, írd le kommentbe, oszd meg velünk Facebook oldalunkon vagy Twitter csatornánkon. A következő bejegyzésben röviden áttekintjük a készülő felsőoktatási törvény további változásait.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése