2013. november 14., csütörtök

A munkaerőpiac hallgatókkal szemben támasztott kompetenciaigényei

Egy kerekasztalbeszélgetés margójára



Október 29-én került sor a 9. Informatikai Szakmai Napok keretei között arra a kerekasztal beszélgetésre, melyen a debreceni informatikai szakma piaci szereplői és a kar képviselői a hallgatók figyelmétől övezve megvitathatták a munkaerőpiac pályakezdő szakemberekkel szemben támasztott követelményei és a felsőfokú informatikaoktatás közötti kapcsolatot. A beszélgetés során olyan csapásvonalak rajzolódtak ki, melyek mentén a továbbiakban egyrészt az aktívabb kommunikáció, másrészt a képzés tartalmi és módszertani fejlesztése is kilátásba helyeződött.


A beszélgetés során moderátor irányításával válaszolták meg a piac képviselői (az NI Hungary Kft-től Gábor András és Kertész Csaba, az IT Services Hungary Kft-től Czapovics József, az Epam Systems Hungary Kft-től Bessenyei Zsolt és a Neuron Szoftver Kft-től Bodrogközi László) a pályakezdők elvárt kompetenciáinak mibenlétére vonatkozó kérdéseket. Rövid bemutatkozás után az öt gyakorló szakember kiemelte, hogy interjúztatáskor első sorban a jelentkező készségeit, képességeit vizsgálják. Hogy a frissen végzettek sikerrel vegyék a kiválasztási folyamat állította akadályokat, első sorban ismerniük kell az egyes szakmai kompetenciaterületek közötti különbségeket annak érdekében, hogy a későbbiekben saját tudásukat és beállítottságukat figyelembe véve hatékonyan választhassák ki a számukra legszimpatikusabb szakmaterületet. Közkeletű tapasztalat, hogy egy adott pályázó munkaerő-piaci versenyképességét nagyban növeli, ha az általános, átfogó ismeretek helyett egy adott területhez (legyen az technológia, vagy munkafázis) kapcsolódóan rendelkezik behatóbb ismeretekkel. Így ugyanis a hétköznapi munka során a vállalat számára sokkal inkább hasznosítható lesz a jelölt, mint ha átfogóbb, de felületes tudást birtokol. A beszélgetés során kiderült továbbá, hogy a szaktudás tekintetében a rendszerszemlélet döntő fontosságú. Az ITSH képviseletében Czapovics József - kollégái egyetértésével megjegyezte, hogy érdemes volna projektmenedzsment ismereteket és ún. soft skilleket is beépíteni a tananyagba, annak érdekében, hogy a fiatalok már tanulmányaik során felkészülhessenek olyan szituációkra, melyek a hétköznapi munkában rendkívül gyakoriak (csoportmunka, koordináció, prezentáció stb.) Bár a gyakorlati tudás szerzése az Informatikai Kar vezetősége szerint is központi jelentőségű, a 3- 3 és fél éves képzési idő igen kevésnek bizonyul, ha az alaptudás megszerzéséről van szó, különösen annak tekintetében, hogy rendkívül heterogén tudásszinttel érkeznek a hallgatók a karra. Emellett rendkívül nehéz az elmélet és gyakorlat arányának optimalizálása is, tekintve, hogy egyik sem létezhet a másik nélkül. Dr. Mihálydeák Tamás, az Informatikai Kar dékánja felhívta a figyelmet az Msc fokozat munkaerő-piaci értékének meghatározására, mely közös érdek, és melyet ilyen formán a piac és az egyetem közösen kell, hogy priorizáljon.

A beszélgetés során végeredményben tehát az körvonalazódott, hogy az informatika oktatásban (mint ahogy a legtöbb európai uniós, oktatáshoz kapcsolódó cselekvési tervben is) a tanulási készség elsajátíttatása kell hogy legyen a legelső szempont. Ehhez elengedhetetlen az aktív hallgatói jelenlét és érdekképviselet is, melyet kapcsolatba lehetne hozni a piaci szereplők és az oktatók érdekképviseletével egy olyan fórum keretei között, amely a három láb véleménymegosztását és az igények jelzésének lehetőségét biztosítaná az oktatás taralmi korszerűsítésére vonatkozóan.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése